Századok – 1906

Történeti irodalom - Bourrilly; V. L.: Guillaume du Bellay; Seigneur de Langey 1491–1543. Ism. Kropf Lajos 69

69 TÖRTÉNETI IRODALOM. az 1790/91 : 26. törvényczikkely helyezte vissza az addig üldözött protestáns egyházakat a törvényes közjogi alapra. Mind az első, mind a második főrész arányosan tagozódik a megfelelő szakaszokra, melyekben az egyházak külső és belső története egyaránt kellő méltatásban részesül. A nagy magyar reformátorok és azok előkelő pártfogói találó vonásokkal vannak jellemezve; külön szakaszok jutnak az egyházi szervezet, az iskolaügy, az egyházi élet és irodalom ismertetésének, méltatásának. Nem volt és nincs a hazai két protestáns egyháznak olyan fontosabb életnyilvánulása, melyről Balogh Ferencz könyve kellő felvilágosítást, hü és tiszta képet nem adna. Különösebben kiemelendőnek tartom a három utolsó szakaszt. Az egyik Részleges történeti irodalmunk czím alatt igen becses tájékozást nyújt a magyar protestáns egyháztörténet bibliographiájában ; a másik a tudomány- és ismeretterjesztő társaságokat s az egyházi közlönyöket, a harmadik az egyház jótékonysági egyesületeit és intézeteit (árvaházak, kórházak, nőegyesületek, belmissió stb.) ismerteti. Egyes apróbb részletkérdéseknél talán lehetne kifogásokat emelnünk, de ez egyáltalában nem zavarja meg azt a jóleső harmóniát, mely az egész munkát áthatja. A szerző lelkesen és lelkesítve ír; előadása néha szónokias, a nélkül azonban, hogy a történetírói tárgyilagosságtól elfordulna. Felfogása nemes, emelkedett; könyvét még a nem protestánsok is szívesen olvashatják, a mit — fájdalom — nem minden felekezeti író munkájáról lehet elmondani. BÉVÉSZ KÁLMÁN. Guillaume du Bellay, Seigneur de Langey, 1491 —1543. Par V. L. Bourrilly. Paris, 1905. 8-r. XVI, 452 1. Képmellékletekkel és egy hasonmással. A szerző Guillaume du Bellay-nek, I. Ferencz franczia király híres diplomatájának életrajzát írta meg elég érdekesen és részletesen s többé-kevésbbé alaposan. Kissé zavarólag hat eleinte az olvasóra, hogy a szerző, sokszor ugyanabban a mondatban is, hősét hol Guillaume du Bellay, hol egyszerűen Langey néven emlegeti. Midőn János magyar király követei, Statileo János püspök és Bincon kapitány 1528-ban a franczia udvarnál időztek és ott Ferencz királylyal az egyezséget (okt. 26.) megkötötték, Langey forgolódott körülöttök. O a püspökkel már Bómában találkozott volt és neki kellett volna vele Németországb.i is