Századok – 1906

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685

KUNCZ ISPÁN MAJ01îA BUDÁN. 711 IV. Ezeket a magukban véve nem nagyigényű részleteket a királyi székes főváros szomszédsága s az a kegyelet teszi értékesebbekké, a mely bennünket különösen Szilágyi Erzsébet asszony emlékéhez fűz. E nagynevű magyar úrasszonyról, különösen fia uralkodásának idejéből, sajnos, igen-igen keveset tud beszélni a történelem. Alig vannak valami csekélyke hiteles adataink. Ugy hogy a székes főváros határához fűződő eme történelmi adatokat, mint az egyáltalában fenmaradt becses emlékek töredékeit, szintén meg kell becsülnünk. De igazi emlékszerű becsük ez adatoknak mégis csak úgy lesz, ha a major helyét a budai határban pontosan meghatározhatjuk s így képzeletünkben a nagyasszony alakját is oda helyezhetjük. A föntebb, tartalmuk szerint megbeszélt oklevelek közül nem kevesebb, mint harminczliárom határozza meg majorunk fekvését. Ezek a hol rövidebb, hol hosszabb helymeghatározások, úgy a mint egymásra következnek, zavarosaknak, sőt ellenmondóknak látszanak. Behatóbb vizsgálat és más ismereteinkkel való egybevetés után azonban kiegészítik egymást. Lássuk őket kissé rendbeszedve. Egy 1463 évi okirat szerint a major Budavár külvárosában (in suburbio castri Budensis) feküdt, E szerint tehát valahol Budavár város alján, annak része lett volna. Az oklevelet kiállító esztergomvári őrkanonok űr e helymeghatározása azonban — mint látni fogjuk — kissé felületes. Egy 1466 és egy 1480 évi oklevél szerint már nem Buda külvárosában, hanem Buda mellett vagy közélében (prope), — egy ugyancsak 1480 évi oklevél szerint pedig Buda fölött (supra) feküdt. Tehát — mint látszik — mind jobban távolodunk Buda külvárosától. Azután nem kevesebb, mint tizenkilencz oklevél az 1333—1496 közt lefolyt másfél századból, ezt a helymeghatározást használja : Budavár (Buda) város és Nyék helység között. E helymeghatározáshoz az 1343—1344 évi oklevelek hozzáteszik,