Századok – 1906

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685

kUNcz ispán maj01îa budán. 691 hoz, mint a melyet »már Kunczüin elődei békésen bírtak«, s az ő, valamint örökösei és utódai javára örökre és visszavonhatatlanúl lemondott annak birtokáról. De minthogy a per folyamán kiderült, hogy Kunczlin és elődei a majortól tized czímén a felperes lovagoknak régóta egy fertőt fizettek évenkint : megegyeztek, hogy ugyanő és utódai ezután, szintén tized czímén, évenkint mindig Szent Mihály napja nyolczadán, egy arany forintot fizessenek ugyancsak a nevezett keresztes lovagoknak. A keresztesek tehát — mily czímén, nem tudjuk — tulajdonkép az egész majort, annak teljes tulajdonjogát perelték, s végül beérték az évi egy forintban megállapított tizeddel. Ugy látszik azonban, — valami hátsó gondolattal. Mert 1351 okt. 22-én, két héttel Szent Mihály nyolczada után, Kunczlin ispán, volt budavári bíró, egyenesen a király elé járult abbeli panaszával, hogy a keresztesek azt az egy forintot, mely nekik tized fejében »régi szokás szerint« évenkint Szent Mihály napján jár, nem akarták elfogadni ; még akkor sem, mikor Kunczlin mester személyesen ment el hozzájok Felliévízre s ott a folyó és a mult évről járó 1 — 1 forintot meg akarta fizetni. Kunczlin mester e sérelmes eljárás ellen tiltakozván, a tervezett fizetés alkalmával magával vitt három tanút is megnevezte a király előtt.1) 1354-ben László csazmai prépost, a királyi kápolna ispánja és királyi titkos kanczellár előtt emel ugyanily panaszt Kunczlin ispán.2

) Most azonban már azt is elbeszéli, hogy a keresztesek előtt okiratokkal bizonyította, hogy ennyit kell fizetnie és szokott is fizetni a majortól tized fejében ; mire azután az akkori mester, Grillermös bibornok ki is állította számára a nyugtatványt a megtörtént fizetésről.3

) Nem tudok többet a Kunczlin birtoklásáról. Utána kétségkívül az ő fia Mihály örökölte és bírta a majort. Egyenes adatunk ugyan nincs erre, de talán következtetni lehet ezt abból a körülményből, hogy e Mihály — a ki már ') Eszterg. kápt. orsz. It. Cap. 14. f. 3. nr. 22. a) V. ö. Hajnik Imre : A magyar bírósági Bzervezet és perjog stb. 58—59. 11. 3) Eszterg. kápt. házi lt. Lad. 53. fasc. 2. nr. 1.