Századok – 1906

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685

688 csák ki dezső. még bírája (index) is volt. Amazt a király nevezte ki, úgy látszik, hosszabb időre, kétségkívül tetszése tartamára; emezt pedig a város választotta, talán évről-évre. Salamon 1329-ből ismeri a legrégibb iudex-Tilmann személyében ; addig csupán rectorokat talált, a kiknek tisztsége azonban I. Lajos király uralkodásának elején — úgy látszik — megszűnt, mert 1347 óta király képében való bírót vagyis rectort nem emlegetnek többé az oklevelek, hanem csupán indexet.1) Ettől fogva tehát csupán olyan bíró áll a város — immár székes főváros — élén, a kit maga a polgárság választ. A történetírás, abból az időből, mikor még kevés az adat a város belső szervezetére nézve, a rectori és bírói hivatal ily módon való megkülönböztetésének feltüntetésével kivánja jelezni a főváros autonómiájának fejlődését. És e szempontból nem jelentőség nélkül való az az adat, hogy Budavárosi, önkormányzatilag választott iudex-et régibb időből isismerünk 1329-nél, mely évben az eddig ismeretes nyomok szerint először tűnik fel ily bíró a főváros történetében. 1333-ban ugyanis a Kuncz ispán majora tulajdonosának, az ifjú (iuvenis)' Jakab mesternek nagyatyját, Kuncz ispánt említi oklevelünk, mint Buda város egykori iudex-ét. Ha ez a Jakab, már mint »mester«, de még mint »ifju«, mondjuk 20—24 éves volt, az ő atyjának Rubin ispánnak atyja, az öreg Kuncz ispán — a ki ekkor már kétségkívül nem élt — visszafelé számítva legalább is 1320—1315 körűi lehetett Buda városának választott bírája. E iudex-ek, viceiudex-ek, valamint rector-ok előkelőségéről különben a comes, vagy a mint ők maguk magyarra fordítják : ispán (spán) czím tanúskodik, melyet a szóban forgó Kuncz volt bíró, fiával Rubinnal s a majort megvásárolt Kunczilinnal, a város ekkori bírájával együtt szintén visel, s a melyet ez időtájban az oklevelek tanúsága szerint kisebb urak is szívesen használnak nevük mellett.2) ') Salamon Ferencz: Budapest tört. II. 325. 333. 11. 2) Számos példa az Anjoukori Okmánytárban, Fejérnél, a Zimmermann-féle Urkundenbuch-ban stb. Kuncz ispánról, korábbi sorsáról különben alig tudunk valamit. Talán azonos azzal az 1295-ben szereplő Kuncz ispánnal, a kinek Prenner volt a vezeték- vagy ragadvány-neve s a ki