Századok – 1906
Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685
kuncz ispán maj01îa budán. 687 nóron a város nagy pecsétje függött, jelenleg azonban csak e zsinór maradványai csüngenek.1 ) E majort (predium seu allodium) a latin nyelven szerkesztett okirat Kuncz ispán majora {az oklevél helyesírása szerint : idgo Kunclispan Maiura) magyaros néven említi, a mi nem utolsó dolog az oklevél kiállítóitól : Miklós mestertől, a pestujhegyi vár (értsd : Budavár) rectorától, továbbá Tillmann ispán albírótól s Megerdorti Kunczilin, Leeb Wolueng, Egri Jakab, Tilmann testvére Miklós, Buedulin, Perenhauser Sedulin, Győri Miklós, Ulmann fia Mihály, Mikó fia Péter és Botuk (azaz az oklevél szerint : Bothuc) fia János2) városi esküdtektől, a kik — mint látszik — nagy részben német nevűek. Kuncz ispán e pusztáját vagy majorât ekkor 100 márka ezüstért adja el Jakab mester, a Bubin comes fia, a ki Kuncznak, Buda város egykori bírájának fia volt, — szeretett nagybátyjának, Kunczilin comes budai polgárnak, a város bírájának (iudex), János fiának, a ki (úgy látszik) egy másik Kuncznak volt a fia, — és örököseinek, örökjoggal és visszavon hatatlanül, a rokonok és határosok ellenzése nélkül. A kérdéses major tehát 1333-ban Kuncz ispánnak, Buda város egykori bírájának unokájáé volt, s az oklevélbe is belefoglalt elnevezésből (Kuncz ispán majora) ítélve, Kuncz ispán alapítása vagy telepítése lehetett. E férfiút, mint Buda város egykori bíráját, névszerint nem ismertük eddig. Salamon Perencz összekereste a Buda város első bíráira vonatkozó adatokat és nagy elevenséggel írta le számunkra azok történetét, Tőle tudjuk, hogy Budavár városának, melyet IV. Béla király a tatárjárás után, 1255 előtt építtetett, eleinte u. n. »király képében való bírája« (így nevezi t, i. magyarosan a Margitlegenda) vagyis latinosan redora, 1329 tája óta pedig, I. Károly király idejében, e rectoron kívül s ezzel egyidejűleg *) Eredetije bflrhártyán, az esztergomi főkáptalan házi levéltárában : Lad. 41. fasc. 1. nr. 9. (L. a Függelékben I. alatt.) Ezen értekezés leginkább e főkáptalan rendkívül gazdag magán- és országos levéltárában található hiteles okleveleken alapszik. Fogadja ez alkalommal úgy a magas főkáptalan a kutatási engedély szives megadásáért, mint m. t. barátom, dr. Pór Antal praelatus-kanonok úr kutatásaim közben tanúsított páratlan szivességeért és jóindulatáért forró, hálás köszönetemet. 2) Egy későbbi oklevélben: Botuk. (Orsz. Lt. dipl. oszt. 24678.) 40*