Századok – 1906

Tárcza - Vegyes közlések - Erdélyi Muzeum-egyesület - 673

tárcza. akkori társadalom követelő felfogásának, az oklevélforma erős stilisztikai és jogi hatásának, a bírói eljárásnak, a tömeges birtokfoglalásoknak, oklevélpusztításnak, s egyes korok és személyek nagy restauráló törekvéseinek. Az értekező különösen három nagy birtokrestauratiót emelt ki, mely alkalmat adott az elveszetteknek vélt oklevelek pótlására s iparszerű hamisítására : u. m. a királyi örökségek visszaszedését IV. Béla alatt, az ököljog pusztításai után következett birtokrendezéseket az Anjouk és Zsigmond korában, végre a török hódoltság után kezdett neoacquistikus birtokigazolásokat. Az oklevélhamisítások klasszikus kora a későbbi középkor, midőn a jegyzői és prókátori pályát a litteratus-deákok özönlik el s visszaszorítják onnan a szerzetesi és papi osztályt. A megvizsgált hamis oklevelek, számszerint mintegy félszáz, mind 1200 után készültek s az 1230, 1350 és 1700 évek körűi csoportosúlnak. A tihanyi apátság oklevél-gazdagság dolgában a pannonhalmi és a bakonybéli után következik, bár egykét nagy levele sok kis oklevéllel fölér. A mohácsi vész előtt ismert okleveleinek száma eredetiben, átiratban vagy másolatban közel másfél száz darab ; ezek közt kritikus, de igazolhatólag hiteles eredeti az 1055 évi alapítólevél, az 1267 (nem 1266) évi pápai bulla, és tizenhárom hamis oklevél, mely oklevelek közül kettő 1368 táján, tíz 1388/89-ben és egy 1416-ban készült. Ezen okleveleket ridegen elvetni nagy hiba volna, mert sok becses földrajzi, birtoktörténeti adatot s a kor felfogására, törekvéseire jellemző vonást őriztek meg. Különösen becses a Szent László nevében 1389 körűi készült nagy birtokösszeírás, mely gondos földrajzi sorrendben és körülírásokkal vezet végig a tihanyi apátságnak jórészt történetileg is igazolható birtokain, s az egész oklevél nem egyéb, mint jóhiszemű, komoly kutatással és oklevelek felhasználásával készült birtoktörténeti emlékirat, tudós munka, mely azonban magán hordja a kor tévedéseinek bélyegét. Az ily oklevelek úgy tekinthetők, mint keltezetlen emlékiratok, melyek értékesekké válnak, ha sikerűi igazi keletkezésök idejét és körülményeit s irányzatosságuknak okait megállapítani. — Az ERDÉLYI MUZEUM-EGYESÜLET szépen sikerűit vándorgyűlést tartott ezidén junius 4. és 5. napjain Marosvásárhelyen, számos tag részvétele s az egész város élénk érdeklődése mellett. A megnyitó ülés az ev. ref. kollégiumban folyt le. Gróf Esterházy .Kálmán elnöki megnyitó beszéde s az üdvözlések elhangzása után megalakulván a vándorgyűlések állandó bizottsága, az első nap tudományos és irodalmi felolvasásait Schilling Lajos kezdte meg, az Erdélyi Muzeum-egyesület és az Erdélyi Nemzeti Muzeum fontosságát fejtegetve. Utána Erdélyi Pál értekezett Vásárhelyi