Századok – 1906

Történeti irodalom - Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei. Második rész. Szobrászat és festészet. Ism. Császár Elemér 660

«662 TÖRTÉNETI . IRODALOM. Önálló szoborcsoportozatok kisebb számmal vannak, de a mi van, az majd mind jelentős alkotás. Az iglói Kalvária. a lőcsei Krisztus születése és a csütörtökhelyi Pietà, mely utóbbi határozottan az egész publikáczióban a legbecsesebb alkotás, valódi művészi domboru-mű : kissé durva, de annál hatalmasabb, s realitásában majdnem megdöbbentő nyilatkozása az anyai fájdalomnak és az emberi szenvedésnek. A síremlékek, melyek történeti szempontból a legfontosabbak, ügyes, gyakorlott kézzel és fejlett ízléssel vésett alkotások, de a mi szempontunkból végtelenül fájlalható, hogy a legtöbbjéből épen az hiányzik, a mit a történész leginkább keres: az élethűség. Ide iktatjuk a reprodukált alakos síremlékek jegyzékét: Zapolyai Imre nádoré (f 1487), Zapolyai István nádoré (•{• 1499), Máriássy Istváné (j" 1516), Varkócz Kristófé (f 1570), Svábovszky Bálinté (f 1597), a Görgey testvéreké (1600-ból) és az öt Tliurzóé (Elek f 1543, ifj. János f 1558, Elek f 1594, Kristóf f 1614, Szaniszló 1625). Egyik-másik azonban, különösen a Thurzók jellegzetes szakállviseletükkel, mint arczképek is érdemes alkotások. Ha ezen nagyszámú emlék pontos összegyűjtéséhez még hozzáveszszük azt a nagy tájékozottságot és szakavatottságot, melylyel Divald e műalkotásokat bemutatja és leírja, meghatározásainak szabatosságát, megfigyeléseinek gyakran igen találó voltát, akkor nem szükséges bizonyítanunk, hogy Divald nemcsak multunk ismeretének körét gazdagította, hanem lehetővé tette ennek az ismeretnek rendszerezését, feldolgozását is. Ez az érdeme igen megbecsülendő, bár, a mint mondtuk, csak megkönnyítette, de el nem végezte a gyűjtött anyag feldolgozását. Sokat tett e tekintetben, de munkásságának ezt a felét már nem dicsérhetjük olyan határozottan. Az egyes művek korának meghatározása, a különböző művészetekben feltűnő irányok és iskolák kijelölése — a feldolgozás alapvető feladatai — lelkiismeretesen és óvatosan el van végezve munkájában, de a mint ezt a határt átlépi, a mint leírás és magyarázás helyett elemez és következtet, fejtegetései ellen kifogásokat tehetünk. Divaldot gyakran elragadja a hazafias és műtörténészi lelkesedés ; nemzeti szellemet lát ott,1

) a hol legfeljebb a tárgy és a ruha nemzeti, de a felfogás, mely a művészt vezette — pedig ez volna a nemzeti szellem igaz bélyege — teljesen idegen, rendszerint német; és szépséget, ideális bájt fedez fel ') Legfeltűnőbb az az állítása, hogy középkori képírásunk a nemzeti tárgyakat a magyarság szellemében dolgozta fel. (19. 1.)