Századok – 1906

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Még egy kis nyelvtörténet 635

640 TAKÁTS SÁNDOR. NySz. után a patyolatot így értelmezi : calantica, pannus tenuis xylinus ; Schleier, batiszt. IJjra kijelentem, hogy ezek egyike sem volt patyolat. Zolnai szerint a kezdő szövetárusok és kezdő kereskedelmi akadémikusok is tudják, hogy a batisztot lenből készítik. Ez lehetséges ; de az meg bizonyos, hogy Zolnai máig sem tudja, hogy a patyolat és a batiszt két egészen különböző szövet volt. Ajánljuk neki, hogy nézze át a hivatalos vámtarifákat, ott majd megtalálja mind a kettőt külön rovat alatt, kellő magyarázattal. S majd ha már tudni fogja, mi a patyolat, akkor tanítson és igazgasson másokat. A lánczfa jelentésére elegendő adatot közöltem, de Zolnai megmarad a NySz.-ból merített tudományánál s állítja, hogy »a lánczfa mégis szúró és nem labdavető szerszám volt.« Mi az érdeklődőket a régi összeírásokra utaljuk, a hol százával találhatnak adatot a lánczfa (máskép tüzes-bot, ostrom-dárda) jelentésére. Mindig s mindenütt mint tüzes szerszám szerepel. S a míg a leltárak a »hastae germanicae« és a »hastae hungaricae vulgo kopja« név alatt több száz lándsát említenek, addig a lánczfából mindig csak néhányat jeleznek fent a bástyafokon, vagy a tüzes szerszámok között. Sempte 1626 évi összeírása pl. tarka kopját 240-et, bonta kopját 700-at, új kopját 594-et, de ostromhoz csinált tüzes-lánczfát mindössze csak négyet említ. Sáros 1606 évi összeírása »az fokon fen lánczfát« hármat említ, holott ugyanott 174 kópja volt.1) Az 1608 évi összeírás meg ezt mondja: »lánczfák az kapuközben 2, az fokon az földtöltésen 3.« 2

) És ilyen adattal — mint említők — százával szolgálhatunk. A kapuközben és a bástyafokon azért tartották a lánczfákat, hogy a rajtok levő tüzes labdával együtt az ellenségre vessék. A mit Zolnai a gaz, helyesebben gáz szóról ír, az ravasz együgyűség. Rám fogja, hogy én csináltam e szót, pedig ott szerepel két adattal is az OSz.-ban. Én csak a »lutum gaz-sár« badar értelmezését kifogásoltam, mivel ez a gaz (gáz) szó nem piszkot, hanem hutát jelent. Zolnai nagybányai adataiból is kitűnik ez, de kiviláglik ugyancsak egy másik nagybányai és egy murányi összeírásból, a hol — mint említém — hutae seu gazae kifejezés szerepel. Megemlítem még, hogy a gáz más jelentésben is előfordúl. A Négyszáz magyar levél cz. munka pl. 1542-ből közöl adatot. Zichy László javainak 1703 évi összeírásában is előjön gáz-n&k írva.3

) Zolnai tehát hiába állítja, hogy e szót én csináltam. ') U. o. fasc. 76. nr.. 2. 1606. ») U. o. 3) U. o. fasc. 97.