Századok – 1906

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A történettudomány objektivitásának kritikája 585

604 SZENTPÉTERY IMIÍE. tiv elein szükséges és onnan ki sem irtható. A föntebbi vizsgá­latok vezetnek egy további eredményhez is. Az adatok magukban sem az okozati összefüggést nem árulják el, sem azt meg nem mutatják, hogy mi a lényeges és minek ismerete fontos. A kutató feladata, hogy az össze­függést vizsgálja és a tények jelentőségét megállapítsa. Ez pedig más szóval annyit tesz, hogy a történeti problémák nem »ipso facto« léteznek, hanem a kutató maga állítja fel a problémát. Minél inkább a dolgok mélyére hatol a kutató, annál több megfejtendő kérdést és megoldandó problémát fog találni; és megfordítva, minél felszínesebb a kutatás, annál kevesebb a megoldandó probléma. Igen, de — ismételjük — a probléma felvetése subjektiv elemeken nyugszik, s így azt kell mondanunk, hogy minél mélyebb és alaposabb a kutatás, annál bővebb tere nyílik e részben a subjektivitás nyilat­kozásának. A problémák felállítására a historikusnak akkor van legnagyobb szüksége, mikor a szereplő személyek psychologiai motívumait akarja megismerni. A történeti események létre­jötte meghatározott személyekhez, vagy a mi azzal legtöbb esetben egyforma jelentőségű, meghatározott csoportokhoz fűző­dik. Az események létrejövetelében különböző okok működnek közre, melyek a szereplő személyekre hatnak, azoknak lelkében valami psychologiai folyamatot idéznek elő, s ezen psychologiai folyamat eredménye a cselekvés, a történeti esemény. Hogy a historikus az esemény létrejöttét teljesen megismerje, nem­csak az előidéző okokat kell ismernie, hanem azt a lelki folya­matot is, melyet ezen okok a szereplő személyekben meg­indítottak. Csakhogy ez a lelki folyamat épen psychologiai természete folytán csupán az eredményekből, a cselekvésből ismerhető meg, maga a folyamat azonban kivonja magát a közvetlen vizsgálat alól.1) Az általános psychologiai szabályok ismerete és analógiák alkalmazása elősegíti ugyan ezen lelki folyamat megismerését, de teljesen nem elégít ki, mert nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy az ismert okok mellett ') Lásd erre vonatkozólag Grotenfelt id. m. 48. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents