Századok – 1906

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A történettudomány objektivitásának kritikája 585

600 SZENTPÉTERY IMIÍE. eddig elvitatni. Yan politikai és van kulturális irányú történelem, hogy a már tendentiosusabb színű patriotikus irányt, mely pedig bizonyos fokig szintén jogosult, s a többi tendentioäus irányokat ne is említsük. Már pedig az, hogy a politikai vagy a kulturális történeti irány híve-e valaki, egyenesen a subjektiv alapfelfogás következménye s így a subjektivitásnak a történettudományban való érvényesülése már a legelemibb ponton sem zárható ki. Hogy pedig a történetelméletben az egyes történetpliilosophiai irányok mennyire a subjektiv felfogás szülöttei, e részben legyen elég általánosságban csak a történelem és természettudomány határvonalának kérdését felhozni, melyre nézve némelyek, mint Rickert,1) a két tudomány között levő ismerettani különbségben, mások, mint Dittrich,2

) a módszerben, ismét mások a tudományok tárgyában keresik a lényeget — subjektiv meggyőződésből. Még szembetűnőbbé teszi a dolgot, a subjektivitás jelentőségét a történettudományban, egy nagyon egyszerű tény felemlítése. A történettudomány folyton halad; mindig újabb és újabb adatok kerülnek napfényre, melyek a történelemnek újabb és újabb fel- és átdolgozását teszik szükségessé. De vájjon csak az újabb adatok érvényesítése teszi-e szükségessé ezen átdolgozásokat ? Bizonyára nem ; sőt még az a körülmény sem nyújt elegendő okadatolást, hogy a történelem módszere tökéletesedik folyton s ezért kell új összefoglaló műveket írni. »A történettudomány mindig korának gyermeke«;3) minden kornak újabb és újabb követelményei, más és más világfelfogása van. Ezeket a követelményeket, ezt a felfogást akarja minden korszak a történeti felfogásban is érvényesítve látni; ezért szükséges a folytonos átdolgozás. Az illető kor felfogása alakítja a történetíró subjektiv felfogását még akkor is, ha egyébként a lehető legtárgyilagosabb is. És valóban, a különböző korokban keletkezett történeti müveket összehasonlítva, könnyen felismerhetjük bennök ezt a subjektiv különbséget. ') Die Grenzen der naturwissenschaftlichen Begriffsbildung czímű munkájában. a) Die Grenzen der Geschichte czímű művében. (Ism. Századok, 1906. 161. 1.) 3) Grotenfelt id. m. 172. 1.