Századok – 1906
Értekezések - KÁLLAY UBUL: Kutatások IV. László korára - I. közl. 41
52 KALL A Y UBUL. adva magyar módra, a legátus, a főpapok, szerzetesek és főurak előtt, kik épen jeleit voltak, hogy a katholikus vallást, az egyház szabadságát minden jogaiban, melyeket a régi királyok, az ország törvényei és szokásai adtak, megtartja.«1) — »Primo quidem iuravimus, quod fidem catholicam et ecclesiasticam libertatem servaremus ac teneremus, ac teneri faceremus et servari in regno nostro et terris nobis subiectis quoque constitutiones et décréta sanctorum regum, progenitorum nostrorum, et bonas consuetudines eorumdem, nec non omnia alia et singula, quae nostri progenitores in sua consueverunt coronatione iurare, inviolabiliter servaremus.«2) A mi szempontunkból az idézetteknek csak utolsó része fontos, és az is a miatt, a mi nincs benne : László koronázási esküje. László tehát koronázási esküt nem tett. Lehet, hogy gyermekkorát tekintve, nem tétettek vele ily esküt, de lehet az is, hogy a kormányon levő főurak nem akarták oligarcha vágyaikat ily eskü által korlátoztatni. IX. RÉSZLET A KORONÁZÁS SZERTARTÁSAIBÓL. László király 1277 évi jun. 27-én kelt oklevelében ezt mondja : »cum post obitum karissimi patris nostri domini Stephani regis, felicis recordationis, in gubernatione regiminis et regni solium successissemus iure et ordine geniture, et in loco nostro cathedrali, Albe videlicet, in ecclesia beate Marie virginis gloriose honore regali et more solempniter fuissemus coronati, magister Benedictus, Albensis ecclesie nostre canonicus, tidelis noster, in ipsa solempnitate coronationis nostre coram baronibus regni nostri, qui tunc présentes aderant. declaravit postulando, quod nos eidem de benignitate et munificentia regia, ex institutione sanctorum progenitorum nostrorum ac consuetudine approbata, qui ipso die coronationis nostre, nos beatorum progenitorum nostrorum sacris regalibus ad coronationem consecratis induit indumentis, alicuius possessionis collatione providere deberemus.«3) Csodálom, hogy a régmúltnak ilyen »beszélő« tanuját. mint ez az oklevél, mely a közjogi intézmények történetének ») Pauler id. h. 353. 1. ') Fejér id. m. V. 2. 508-509. 11. ') Fejér id. m. VII. 2. 55. 1. — Mellesleg megjegyezzük, hogy az itt idézett oklevél kelte: »anno Domini MCCLXXVII. quinto kalendas Julii, regni autem nostri anno sexto* — legalább Fejér közlésében hibás, mert az 1277 évszám és az uralkodás éveinek száma nem vág össze.
