Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

538 erdélyi alajos. török-ellenes jóakaratáról biztosítják. De már másnap ott volt az első intés a portáról, a portai foglyoktól, hogy maradjanak meg hűségben Barcsay iránt, mert a porta Kemény megfenyítésére már kirendelte a két oláh vajdát, a szilisztriai tatárokat, Ali szeredárt és Izmail budai pasát. Kemény pedig a veszedelem elhárítása végett nem a portára, hanem Bécsbe küldte követekül Bánffy Dénest és Kászonyit.1

) A summával a rendek nem sokat bíbelődnek, csupán a múlt évben megszavazott összegekről akarnak számolni márcz. elejéig. (XI. art.) Ehez a jelen évre udvari nép és hadak tartása, valamint a porta kielégítése czímén csak 16 frtnyi portális adót szavaznak meg. (XIII.) A porta iránt ^való hűséget akarják a rendek hangoztatni azzal, hogy Barcsay Akos, »a porta parancsolatjából adatott fejedelmünk«, mivel iratainak és egyéb portai iratoknak tanúsága szerint Erdély török pusztítását eddig is csak az alkalomhiány késleltette, »eszébe vévén, ily igen megnevekedett háborúknak habjai közt nem bírhatván kormányával ez hajónak«, hazaszeretetből mondott le, s ezért ők »az hazának ily fölháborodott állapotjában gondviselő nélkül nem lehetvén«, csak kényszerűségből választották meg fejedelemükké Kemény Jánost. (XIY. XVIII. I. V. XII.) Egyébként a rendek Barcsay emlékét kiirtani még nem akarják, békés intézkedései, törvényei iránt elismeréssel vannak, midőn Sárpataky Mártont, a még Barcsaytól kinevezett itélőmestert, megbízzák az 1657 óta hozott törvények jó és rossz csoportba való osztályozásával és előterjesztésével. Erdély új hivatalos pecsétjét pedig előre is megerősítik. (XVI. VIII.)2) Az országgyűlés jan. 12-én feloszlott, de az új fejedelem még Szászrégenben marad s itt teszi meg első intézkedéseit. Ide hívja Barcsayt, hogy újítsa meg parancsát a várak átadása ügyében. Szeben, Brassó és Déva Barcsay parancsát most is kényszerű parancsnak veszik; Barcsay András, Fogaras ura pedig joggal tarthatott Kemény magánbosszujától, mert ő ennek kezessége mellett és rovására szökött meg a tatár-rabságból.3) Hasztalan írta Kemény febr. 8-iki levelében a szebenieknek, hogy Barcsaynak a nagyvezérhez küldött követe most is rájuk zúdítja a törököt, mert »sohasem jött még Erdélyre török ') Erd. orszgy. eml. XII. 466—471. Katona id. m. XXXIII. 225. 2) Az összes törvények: Erd. orszgy. eml. XII. 471—487. 3) Maga Kemény írja Csáky Istvánnak : »Andreas Barcsay ad scripta fratris sui hucusque Eogarast non tradidit, timens, ne pelle sua debeat persolvere, sub fidei iussione mea, propter eundem ex Tartaria aufugit.« (Erd. orszgy. eml. XII. 488.)