Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

534 erdélyi alajos. Egyéb türvényczikkeikben a rendek a haza belső ügyeivel foglalkoznak. »A haza javára« módosítják a fejedelmi conditiók 16-ik pontját olyképen, hogy a zsoldosok ezután is föleszkiisznek az ország hűségére, hozzátéve : míg az ország is hű marad a portához; a 17-ik pontot pedig úgy változtatták, hogy a fejedelem a lázongó székely kapitányok helyett a székelyek fölé más hazai nemzetből is állíthasson kapitányt. (II. III.) Az újabb török követeléseknek engedve kimondják, hogy a kimenekült Bákóczy-pártiak visszafogadása a hazára új veszedelmet hozna, de a benlevők is adják ki megsemmisítésre a Bákóczy-ház iránt kötelező térítvényíiket és esküdjenek föl újra Barcsaynak. (XXIII. XXI. XVIII. XIX.) Végül égető szükségükre gondolva, articulusba veszik, hogy a kártevő egyszerű fölszólitásra köteles elégtételt adni a panaszosnak. Oly idők vannak, hogy a kóbor jobbágyot karhatalommal kell a letelepedésre bírni (XI. XII.)*) s mily üldözött nép lehetett á lengyel unitárius, hogy ily országban kivánt letelepülni ! ? s) Az általános kétségbeesett hangulaton nem sokat enyhített a csíkiak békekövetsége, kiknek Barcsay kegyelmet adott, sem Barcsay házassága, ki talán fiörökös reményében népszerűségének emelésére gondolt, midőn »hajlott kora« daczára megkérte Bánffy Zsigmond tiatal leányát Izabellát. A lakodalomban a rendek is részt vettek. A szokásos táncz sem maradt el. Sírva vigadása volt ez az erdélyi magyarnak. Barcsay rokonsági viszonya Kemény Jánoshoz első nejének gyermektelen halálával megszakadt, második házassága a rokonsági kötelék emlékét is szétszaggatta s Barcsaynak máimézes napjait megzavarta Erdély új vészfellege, Kemény pártütése. Hogy Barcsayt nyugtalanította a még szinte hihetetlennek látszó hír, mutatja az a körülmény, hogy az országgyűlés befejeztével (nov.. 10.) nem az ország békés fővárosába Fejérvárra, hanem egyik erősségébe, Görgény várába vonult.3) Kemény János, kinek nagyravágyásában eddig is meg-megvillant a fejedelemség gondolata, s ki a marosvásárhelyi országgyűlést tehetetlenségében végig sírva Magyarországba vonult, jeles hadvezér létére a legnagyobb honvédelmi szükség idején ',) Az összes törvények: Erd. orszgy. eml. XII. 455—464. Művelődéstörténeti szempontból érdekes a Váradból kiszorult mesteremberek panasza : Bár eddig czéhekben éltek, Debreozenben most mégsem akarják őket költség nélkül czéhbe fogadni ; intézkedjék tehát a fejedelem, hogy az eddigi czéhtagoknak Debreozenben ne kelljen új remeket, köszönőpoharat, mesterasztalt és summapénzt fizetniük. (XXII. art.) 2) Erd. orszgy. eml. XII. 451. 3) Szalárdi, 591. Bethlen id. m. III. 36—41.