Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

524 erdélyi alajos. hírekkel tértek vissza. A török Barcsay nagy hűségére való tekintetből újra megkegyelmezett az országnak s a budai vezérnek meghagyta, hogy mindenkit kiméljen, a ki Barcsa yhoz hűséget mutat. A már útban levő had inkább Rákóczynak szól, s bár a török Ázsiában sincs elfoglalva, oly kedvező a hangulat, hogy Barcsayék a summa elengedését, az adó leszállítását és a fogoly követek kiszabadítását is biztosra vehetik. Ha ellenben a rendek tovább makacskodnak, a szultán személyesen támad rájuk, a tatár khánnak pedig meghagyja, hogy hétéves korától mindenkit lemészároljon. A Dyolcz temesvári bujdosó meg arról értesíti a rendeket, hogy Lipót a budai vezérhez küldött hitlevele szerint Rákóczyt segíteni nem fogja, sőt visszaveszi tőle a két vármegyét is.1) Rákóczy nagy elbizakodottsággal készült Vaskapunál a török fogadására, a ki ekkor, mint kémeitől megtudta, máimegindult Temesvárról. Elbizakodottságát növelte maga a török is. Szejdi Ahmet, ki eddig követeit sem fogadta, most levelet küld hozzá; oláh követe meg esküdözött, hogy a porta végre is engedni fog és a rendek választására bízza, ki legyen a fejedelem; azért Barcsay remélve, hogy »az ország mellé áll«, már 60,000 tallért igért Szejdinek, csak »hozza be.« Pedig »Barcsay embereiben mellettünk nincsenek — jegyzi meg Rákóczy — talán ha Ugrón András volna.« 2) Ekkor már három oldalról közelgett a veszedelem Erdély felé. Mihnét Gaude Andrással nov. 17-én megszalasztotta Havasalföldről a szilisztriai pasa, Rákóczyt pedig Zágounál a budai vezér és Konstantint Mikes Kelemennel Moldvában a tatár szultán nov. 22-én verte meg. Rákóczy a váratlan támadással szemben hősiesen védekezett és saját állítása szerint Barcsayt »fertál mérföldre« űzte, de azután hat ágyút és kétannyi török tetem között 6—700 erdélyit hagyva hátra, Marosvásárhely felé menekült. Ez volt az új gyülekező hely, ide érkezett Konstantin is 4000 emberrel, ide a pórhadak nagy száma mindenünnen.3

) Barcsay még a diadal napján csatlakozásra hívta fel a rendeket, s míg maga a Hunyad-vármegyei nemesség fölkelésén fáradozott, a budai vezér Tordáná'l új győzelmet aratott Rákóczy fölött, az ország pusztítását ellenben megtiltotta. Barcsay hasztalan szólította a rendeket ismételten a kolozsvári, majd a deési táborba,4) mert a török a harcz nélküli ]) Erd. orszgy. eml. XII. 418. Bethlen: Commentarii, II. 88. !) A két B. Gy. csal. lev. 577. 578. ') A két K. Gy. csal. lev. 580. Krauss id. m. II. 19. 4) Erd. orszgy. eml. XII. 410. 423. Keresztúry Demeter, 137.