Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

I barcsay ákos fejedelemsége. 513 saját itélőmestere kezelte. A Partium elszakadása esetén a három erdélyi pecsét is elég volt, de ezek közül egyik sem hiányozhatott. A vármegyék czímere (Sigillum comitatuum Transylvaniae) fél székelyeké (Sigillum nationis Siculicae) félhold és nap; a szászoké (Sigillum nationis Saxonicae) hét kolcsos város, s végűi a Partiumé (Partium Hungáriáé Transyl­vaniae annexarum) négy folyóvíz kettős kereszttel. (III.) De a nemesi szabadság sérelme megint csak elmaradt.1 ) Barcsay a törvények megerősítése (jun. 16.) után most először vonult a békés fejedelmi székvárosba Fejérvárra, s míg itt a törvények végrehajtásán fáradozott, a portán is megtörtént az adófizetők fogadása, bár a nagyvezér a követek helyett az erdélyi-házban kezesül őrzött Lutschot, Váradyt és Szilvássyt vezette (jun. 25.) a szultán elé. A szokásos pompát most is megadták dobbal, síppal. Lutsch hallván, hogy a nagyvezér állí­tása szerint a summa egy részét már Temesvárott, másik részét Drinápolyban, harmadik részét pedig Konstantinápoly­ban kellett volna lefizetniök, lassú törlesztésért esedezett, de a szultán rátámadt : »Mondjátok meg a fejedelemnek és az országnak, megszerezzék a pénzt és békiildjék, mert magunk személyünk szerint megyünk reátok és porrá teszünk.« Lutsch erre az ajándékokon kívül átadta a mult évi adót és a summá­ból 5000 tallért. A követi jelentések tele vannak keserűséggel ; főkép Milmét vádolják, ki most azzal ámítja a nagyvezért, hogy a szászok el akarnak szakadni s maguk fizetnek 12-szer 6000 tallért. A díván el is határozta, hogy maga lát a summa beszedéséhez. A szászok hűségeért Lutsch kezeskedik; a mi pedig pénzbeli ajánlatukat illeti, tudja, hogy mostani adójukat is alig bírják fizetni. Serényi követ ajánlja a rendeknek, hogy legalább 15 — 20—25,000 tallérnyi részletekben törleszszék a summát. Jelentésének aláírásaiból látjuk, hogy a Héttoronyban öt erdélyi követ, az erdélyi-házban négy kezes várja meg­szabadulását.2) És ez volt Barcsay Ákos fejedelemségének fénykora. ]) Az összes törvényeket olv. Erd. orszgy. eml. XII. 291—310. a) Erd. orszgy. eml. XII. 315. Serényi elzárt követ jun. 27-iki jelen­tésének igazságát aláírásával bizonyítja Lutsch János. Egyik adata mégis eltér Lutsch jiln. 25-iki levelétől (Török-m. Allamokmt. III. 453.), mely utóbbi szerint a fogadás nem jun. 25-én, hanem 20-án lett volna. De Barcsay jul. 9-iki országgyűlési meghivója szerint Lutsch levelének kelte nem jun. 25-ike, hanem szintén jun. 2.7-ike, s így az ő levelének dátumai egyebekben is hibásak lehetnek. Miért várt volna Lutsch a fontos jelen­téssel öt napot a fogadás megtörténte után?

Next

/
Thumbnails
Contents