Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

506 erdélyi alajos. azt, hogy Bethlen Gábortól csak Lippát vették el s az adót leszállították; most pedig három végvárat vettek el s az adót felemelték.1) Az első, ki Várad megszerzése után török részről véleményt adott, a Barcsay kedvéért temesvári pasává degradált Chinán volt. Az egyébként hízelgő levél szerint Várad elfoglalása után már csak a summa megszerzése, Rákóczy elpusztítása, anyjának, nejének, híveinek Erdélyből való kiűzése, javaik lefoglalása van hátra; oly pontok, melyek a Rákóczyval kötött békét a legkétségbeesettebb élet-halál küzdelemmé változtatják.2

) Másrészt a magyar politika még mindig ébren tartja Rákóczy reménykedését. A nádor és Csáky István a rendek márczius 25-iki beszterczei protestatiójára válaszolva, a török politikát elitélik s a nádor imára és a végvárak védelmére int, mert a török czélja Várad kézrekerítése.3) Lippay érsek félti Rákóczyt, hogy ha a két vármegye is Barcsay kezére kerül, a rendek még kevésbbé fognak félni tőle. Ha mindezekhez Rákóczy azt hallja, hogy a nagyvezér Ázsiában van elfoglalva, a tatárt a muszka megverte, nem csoda, hogy máj. 16-án anyja tanácsát kérve, már azzal kecsegteti magát, hogy tőle fog a török békét kérni.4

) Látnivaló ezekből, hogy bár a török veszedelmet egyelőre sikerült elhárítani s Barcsay a békés időre elhalasztott sérelmek orvoslását a legközelebbi (május 24.) szászsebesi országgyűlés feladatának tűzte ki, a helyzetet valójában mégsem lehetett békésnek tekinteni.5) Inkább fegyverszünetnek volt mondható, mely minden pillanatban megtörhet Rákóczy állhatatlanságán. Barcsay a fejedelmi székvárosban, Eejérvárott, mind ez ideig nem tartózkodhatott. Déva után Szamosujvár volt tartózkodási helye. A szászsebesi országgyűlés május 26-án nyilt meg.ü

) A hosszú napokon is csak délelőtt üléseznek, mert a rendek délutánonkint többnyire hasznavehetetlenek részegségök miatt. Pedig az országgyűlésnek fontos feladatai voltak. A fejedelmi propositiók 11 pontban tárják föl a szomorú helyzetet. Az első kettő a török megbékítését, a harmadik a rendi szabadság helyreállítását, a többi az ország benső köz*) Erd. orszgy. eml. XII. 239. s) Erd. orszgy. eml. XII. 235. 237. •) Erd. orszgy. eml. XII. 243. 247. Mindkettő a rendek márcz. 25-iki levelére hivatkozik .s így van a Frank naplóban is ; pedig az Erd. orszgy. eml. XII. 216. és 218. alatt közölt latin és magyar szövegű dátum márcz. 26-ra vall. Ez utóbbi talán a pecsételés, aláírás kelte. ') A két B,. Gy. csal. lev. 572. 5) Erd. Orszgy. eml. XII. 241. 6) Erd. orszgy. eml. XII. 277—291. (Frank napló.)