Századok – 1906

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Polgármester-választás Budán 1705-ben 22

ÁLDÁSY A. POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS BÜDÁN 1705-BEN. 39 rehabilitatiója érdekében az 1705/706 év folyamán összeköttetésbe lépett a horvátvárosi bíró és esküdtekkel, azokat magának megnyerni igyekezvén és tőlük írásbeli bizonylatot is vévén arra, hogy ellene semmi panaszuk, semmi kifogásuk nincs. Ugy látszik, e czélból igyekezett Banowszky Ferencz útján a városi kiváltságok másolatát magának megszerezni, melyekhez miután a tanácsból ki volt zárva, nem férhetett. Az administratió által augusztus 19-én kiállított bizonyságlevél is, ügy látszik, erre a czélra készült. Azonban a viszonyok akkor már egészen Bösinger hátrányára alakultak, sőt azzal vádolták, hogy lázadást igyekszik Banowszkyval együtt szítani Buda városában. Pfeffershoven tábornok Banowszkyn kívül Bösinger Ferenczet is fogságra vetette. Fogságából 1706 november 6-án panaszos iratot intézett Putanich János, Petrovay László és Mecséry Adám vizsgálóbiztosokhoz, melyben előadja, hogy november 3-án megjelent tömlöczében a parancsnokló tábornok megbízásából a hadbíró, ki közölte vele a vádat, mely szerint Banowszkyval együtt lázadást akart Budán támasztani, és ki akarta őt ez irányban hallgatni. O erre azt felelte, hogy miképen lehetséges ez, a mikor ő Banowszkyval egész életében alig beszélt két ízben, és akkor is csak néhány szót, s hogyan lehet ebből kimagyarázni azt, hogy ő lázadásról beszélt vele. Egyébiránt — folytatja Bösinger beadványában — kijelentette, hogy ő a hadbírót nem tekinti reá nézve competens fórumnak. Betegség által annyira el van csigázva, hogy ez alkalommal úgy hirtelenében választ nem adhat. Kérte tehát a parancsnokló tábornokot, közölje vele írásban azokat a kérdéseket, melyekre nézve őt kihallgatni akarja, melyekre ő lelkiismeretes választ fog adni szintén írásban; ám bűnhődjék javainak és életének elvesztésével, lia a lázadás vétségében csak legcsekélyebb részességgel is lesz vádolható. Ezeket elmondván, könyörög a bizottságnak, hogy vesse magát közbe érdekében a parancsnoknál, hogy ha már nem akarja őt szabadon bocsátani, legalább változtassa fogságát házi fogsággá, hogy magát gyógyíttassa, mert különben attól tart, hogy élve nem fogja börtönét elhagyhatni.1) A további eseményekről nincs tudomásunk. Bösinger 1707 elején már nem volt az élők sorában. Végrendeletét az 1707 márczius 15-iki tanácsülésben hirdették ki.2

) A székesfővárosi levéltár iratai között még egy 1709 április 11-iki ') M. N. Muzeum : Szögyény-Marich család levéltára. a) A hagyaték ügyében a tanács márczius 31-én és április 5-én küldte ki a bizottságot. Tanácsi jegyzőkönyv. Székesfővárosi levéltár.