Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412

barcsay ákos fejedelemsége. 443 országgyűléssel is közölni kell; ép így a keresztyén szomszédokkal való szövetség vagy háború ügyében nem elég csupán a tanács szava (lengyel expeditió), hanem szükséges az ország beleegyezése is. Rhédey conditióinak szigorítása főleg a fiskális javakra vonatkozik, a melyek kezelését országos hivatalra, a kincstartóra bízzák s kimondják, hogy a magszakadás esetén liskusra szálló javakat ne tartsa meg, hanem azokkal érdemes hazafiakat jutalmazzon.1) Barcsaynál, kit már egyenesen török kényszerre fogadnak fejedelmükké, gondoskodnak oly jogról is, melylyel esetleg a fejedelmi akarat ellenére önmagukban is alkothatnak törvényeket. A 9. pont szerint ugyanis : »ha valamely dolgot mind az három natió maga hasznára valót itel, megegyez és áll rajta s fí nagyságát requirálja, tartozzék confirmálni, melyet ha nem cselekednék 'is, articulusban irattassék és ereje legyen.« Beavatkoznak a főispáni kinevezésbe is, kinek legalább 1000 forint záloga legyen; a zsoldos had esküjét lekötik az ország számára is. Teljesen új pont a 12-ik, melyben a rendek, mintha csak arra gondoltak volna, hogy a Bákóczyak példájára a szegény Barcsay is fejedelmi hatalma által szeretne meggazdagodni, kimondják, hogy a fejedelem senkinek perébe bele ne szólhasson és ne igyekezzék »azféle perben függő jószágoknak magára, feleségére avagy gyermekire való maradása felől, lévén decretális utak és módok a jószágoknak fiskusra és nem fejedelmekre való szállások felől«, és csupán egyben kedveznek neki, illetőleg a íiskusnak Bhédeyvel szemben, abban t. i. hogy Vinczet jószágostól a fiskus szükséghez képest reserválhatja (21. p.); de egyben adnak neki teljes szabadságot, az adományozásban, mert ebből esetleg nekik is hasznuk lehet.2) Az erdélyi alkotmány második alapja az unió, melynek megtartására Bethlen Gábor óta (1613) főleg az szorítja a fejedelmet, hogy reá a rendek is megesküsznek, mintegy kölcsönös kötelezettséggel a fejedelmi önkény ellen. Legfőbb sérelmi alapja a valláskérdés, hogy a négy befogadott vallás szabadon gyakorolható, de a major pars papja mellett csak beteggyóntatásnál, szükségbeli keresztségnél engedhető meg más vallású pap functionálása. A kölcsönös kötelezettség abban áll, hogy a sérelmet szenvedett nemzet megkeresésére a másik két nemzet még az országgyűlés előtt közbenjár a fejedelemnél és a tanácsnál; a fejedelemtől megsértett privát személy, J) Approbata Constitutio. Erd. orszgy. eml. X. 322—327., XI. 321—325. 3) Erd. orszgy. eml. XII. 94—98.