Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412

barcsay ákos fejedelemsége. 439 hogy maga visszaléphessen. Eredménytelenül.1

) A rendek még várakoznak a hiányzókra. Sokat a megjelentek közül is Rákóczy kémjének néznek. Mikes Kelemen a háromszéki, Petky István a csíki harczosokat nem vezette fel, Bánffy György az éjjel szökött meg ; tehát nyilván árulók. Rákóczy követe csak a gyűlés végén jelent meg. Nov. 7-én Bánffy Zsigmond elnök a vártemplomban nyitja meg az országgyűlést. Barcsay leküldi propositióit két fó'ponttal. 1. Meghasonlás, belső pusztulás dúlja az országot, mentsék hát fel méltóságától, hadd vonuljon el Felső-Magyarországra, vagy török földre, hogy ne lássa a pusztulást. 2. Egyelőre legalább 100,000 tallért hozzanak össze a porta megengesztelésére. — Nagy felháborodást keltett, hogy a segesvári országgyűlés követét Rákóczy ily durva szavakkal utasította vissza : »Isten engem úgy segéljen, sohasem szenvedem; nem héába hítták az erdélyieket tarisznyahitűeknek, hütet liiitre raknak, nem münekünk-e hütesök?« Ezután fogadják a rendek Musztafa béget tizeukét török élén. Magyarúl beszél, ravasz diplomata, ki gyakran megfordult Erdélyben és a bécsi udvarban.2) »Itt vannak az tizenkét székes urak?« volt az első kérdése. Rhéhey Ferencz, Zólyomi Miklós, Petky István. Mikes Mihály és Bánffy György absentiát kapnak s a nagyvezér elé terjesztendő regestrumba kerülnek. Kemény Jánost tatárfogsága igazolta. De a jelenlevők közt is sok a Kákóczypárti. Musztafa tehát sorban nyilt vallomást kíván minden egyes rendtől. Megadja a módot is, mint kell a Rákóczy híveivel elbánni. Török szokás szerint »a ki nem igaz az hatalmas török császárhoz, a nyakát annak messétek meg, a jószágát adjátok más igaz, jámbor, vitéz embernek, ezt parancsolja az hatalmas császár.« 3) A csíki követeknek ábrázatukból kiolvassa, hogy »hamis az szüviik«; Czegezi Tamás vallomására pedig megjegyzi, hogy »ha hamis ember, a nyakánál fogom, én majd kivonszom az olyan embert.« De midőn e szavakra a rendek felzúdultak, hogy ezt törvényük tiltja, a hatalmaskodó bég meghökkenve adta elő tulajdonképeni utasítását, a császár parancsát, hogy fejenkint keljenek föl Rákóczy ellen ; azután sietve távozott. Erre a rendek megkezdik az ügyek lebonyolítását. Első sorban a fejedelmi propositióra kell megfelelniük. Barcsayt meg-Bethlen : Commentarii, II. 68. 2) A szintén jelenlevő Bethlen Miklós gróf szerint az óriási termetű Hadzsi Musztafa jól tud magyarúl és kijelenté: »Legyenek hívek a hatalmas császárhoz és annak czirákjához, Barcsayhoz.« (Önéletírása, I. 250.J 3) Erd. orszgy. eml. XII.-89. 29*