Századok – 1906
Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412
barcsay ákos fejedelemsége. 431 pedig a német tanácsosok ellenére egyenesen pártját fogta és tudatta vele, hogy nejét és fiát szívesen látja Magyarországon s őt is segíti Jenő és Várad védelmében.1) Rákóczy tehát nem vette figyelembe Barcsay ajánlatát, hanem Jenő védelmére sietett. Alig érkezett Szalontára, szept. 2-án értesült Jenő ellenállás nélküli föladásáról. Gyorsan visszavonult Váradra, mert úgy értesült, hogy a török ezt is meg akarja szállni. Itt vőn tudomást Barcsay követségéről, melynek eredményét nagy izgatottsággal várja.2 ) Barcsay a fejérvár-mezei táborgyűlés után ugyanis Dévára vonult, hol most állandó tanácskozások folynak Erdély megmentéséről. Meg vannak róla győződve, hogy csak a nagyvezér kegyelme segíthet. Ily hangulatban találja a rendeket a nagyvezér követe azzal az üzenettel, hogy siessenek jenei táborába, mert a tatár khántól támogatott Kemény helyett ő Barcsayt akarja fejedelemmé tenni. A májusi országgyűlésen kijelölt követségi tagok közül Bánffy Györgyre hasztalan vártak, Barcsay meg vonakodott a vezetéstől a fejedelemségre való törekvés gyanúja miatt, pedig titokban aug. 27-én már Rákóczy engedélyét is megnyerte a 300 tallérnyi útiköltséggel együtt.3 ) A rendek egyhangú határozata az volt, hogy a nagyvezért nem szabad tovább ingerelni ; könyörgésre fogták tehát a dolgot. Barcsay engedett.4 ) A nagyvezér szept. 7-én korholással fogadja a követséget jenei táborában, majd parancsolólag ajánlja fel Barcsaynak a fejedelemséget. Súlyos föltételei Barcsayt megrendítik. Inkább fejét vegye a nagyvezér — kiáltott föl Barcsay kétségbeesetten — mintsem hogy ily föltételek alatt tegye fejedelemmé! Rimánkodott a másik két követ is, de hasztalan. A tatár pedig folytatta pusztító munkáját s Erdély szélein sietett Rákóczy táborhelye felé. Brassó, Szeben megsarczolása, falvak égése, Fejérvárott a fejedelmi síroknak földúlása jelelte útját. Szept. 13-án már Várad is adót fizet; kitűnt, hogy Rákóczy a tatár ellen sem tud védekezni. Ha Barcsay továbbra is ellenáll, Erdély belseje, keleti fele szintén elpusztúl. Szept. 14-én tehát »méltóságos Memhet pasa fővezér« számára Barcsay kiállítja a térítvényt, mely szerint a hatalmas császár akaratából, a nagyvezér parancsára fölveszi a fejedelemséget; esküszik, hogy hű szolgája lesz a portának, Rákóczyval nem >) Erd. orszgy. eml. XI. 422. ') A két B. Gy. csal. lev. 559—560. 3) Erd. orszgy. eml. XI. 153. ') Bethlen János itt Barcsayt különös nyomatékkal »totius regni praeses«-nek nevezi. (Bethlen : Comm. de r. Transs. II. 61.)