Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412

barcsay ákos fejedelemsége. 429 rendülve, ha Bánffy György nem hajlandó a követségre, maga megy a nagyvezér táborába. Nagy az elkeseredés ellene (t. i. Rákóczy ellen), hogy az ország jövedelméből fontartott katonáival szükség esetén félrevonűl, pedig háromezer katona is megtenné a tatár ellen. Hogy küldjön tehát még ő ki katonákat, miből? hiszen még 30—40 Hunyad-megyei katonáját sem bírja fizetni.1

) Barcsay Nagysinkről Déva felé menekülve, útközben értesült a tatárpusztítás borzalmairól s a honfiúi keserűség feledtette vele hazája végkimerülését. A békés hajlamú Barcsay aug. 23-án Partariáról szokatlanúl harczias felhívást intéz az ország rendeihez és hadaihoz, hogy aug. 26-án »valaki édes hazáját, feleségét, gyermekeit, nemesi szabadságát szereti«, jelenjék meg a fejérvári mezőn, mert »nem jó békességes időben karddal övedznünk s az szükségnek idején pad alá vetnünk«, s mert »jobb egy halomban vágatnunk magunkat, hogysem mint világ gyalázatjára egész országostól ilyen romlást hivalkodó szemmel néznünk.« 2) Ugyanitt veszi kézhez Barcsay a budai vezérnek Rákóczyhoz intézett oly értelmű fölszólítását, hogy hűségét a török táborban való megjelenésével bizonyítsa. Barcsay ajánlja Kákóczynak a felhívás elfogadását, mert különben örökre szemére hánynák, hogy vele megmenthette volna a hazát. O kész elkisérní, bár könnyen Török Bálint sorsára juthat, mert a török ügy van értesülve, hogy Rákóczy az ő tanácsa szerint jár el. Viszont a követség vezetéséről Barcsay lemondott, mivel a csausz szerint a törökök már rég azon mesterkednek, hogy táborukba csalva megtegyék fejedelemmé, s így könnyen érné őt a vád, hogy a fejedelemség keresése végett ment a táborba. Végül legalább ezer lovast kér Bákóczytól a tatárok ellen, mert csupán Hunyad-megyei katonái vannak mellette.3) Rákóczy ugyanekkor tudatja Nádasdyval, hogy nem segélyezése esetén keresztyénellenes békére is hajlandó. A vezér') Lutsch, 290. Krauss id. m. I. 350. — Szalárdi 380. 1. szerint Barcsayt már a nagysinki országgyűlésen bízták meg a követség vezetésével, nagy könyörgéssel és miután Eákóczytól az engedélyt már megnyerte (300 tallérnyi útiköltséggel együtt). Ezzel szemben tény az, hogy e szándékát Barcsay, mint leveléből látjuk, csak aug. 21-én tudatta Bákóczyval. (Erd. orszgy. eml. XI. 416.) Magáról az engedélyről és a 300 tallérnyi útiköltségről jó értesülése volt Szalárdinak, csakhogy ezt Barcsay aug. 27-én kapta meg, még pedig — úgy látszik — titokban tartással, mert Barcsay csak Bákóczy folytonos vádaskodásaira, a következő év februárjában tette közzé. (Erd. orszgy. eml. XII. 153.) s) Erd. orszgy. eml. XI. 424. 8) Erd. orszgy. eml. XI. 418.