Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412

414 ERDÉLYI ALAJOS. hogy az athname értelmében új fejedelem választását követeljék. A három nemzet küldöttségileg fogadta a török követséget a fejérvári részgyűlésen. Szónokúi egyrészt a fejedelem iránti keclvezésből, másrészt mint a ház ^ egyik legelőkelőbb tagját és »hazafi«-t, egyhangúan Barcsay Ákost választották.1

) Barcsay kalaplevéve, törökös jó kívánsággal veszi át a fermánt,2

) de hasztalan igyekszik most is fentartani azon jogszokást, hogy az országgyűlés követek útján adja meg válaszát a török követségnek. Az első jogsérelem megtörtént. A császári parancsnak érvényesülnie kell; a fermant a török követség jelenlétében olvassák fel. A levél rövid, de határozottan parancsoló, követelő ; az engedetlen Rákóczyt a fejedelemségben nem tűri ; válaszszanak helyette más ügyes és alkalmas fejedelmet. A kapucsi pasától átadott szóbeli üzenet sem volt bőbeszédűbb, sem enyhébb. A válasz nem könnyű. A rendek határozati jogát úgyszólván formasággá sülyesztette Rákóczy gazdagsága és mindig katonasággal rendelkező zsarnoki hajlama. Most pedig előre megkapták az intő szót a letett hűségesküre. Ki merte volna tehát, bár mindannyian meg voltak győződve, hogy az athname és conditiók megszegése miatt a hűségeskü kötelező ereje megszűnt, a megalázásban is leggazdagabb, leghatalmasabb erdélyi úr haragját maga ellen ingerelni? A török hatalom mégis csak távol van Rákóczy bosszújának meggátlására, ki »nyakukon ül « a rendeknek. E dilemmatikus helyzetben Erdély való érdekeit Barcsay diplomácziai éleslátása ismerte föl, bár utóbb az ellentétek merevsége őt is eltiporta. Czélja volt az Erdély és a porta közti jó viszony helyreállítása ; vagy ha ez lehetetlen, az ellentétek közé állva lehető halogatása, mérséklése Erdély pusztulásának a — jobb időkig. A kis Erdélyt a lengyel kudarcz is elcsigázta; a merőben katholikus bécsi udvarnak pedig a protestáns Erdély még nem hihetett. Barcsay politikája hasznára lett volna Erdélynek, de a portának, sőt talán a Rákóczyaknak is. Erdélynek, mert mint semleges terület török protektorátus alatt emelkedett az »aranykor«-ra ; a portának, mert Erdély területi megtámadása billentette fel az egyensúlyt Bécs és Konstantinápoly között, s eredetileg ez indította meg a bécsi udvar, illetőleg a magyarság azon ellenáramlatát, ') »Es sagten aber alle einmüthig, dass er Herr das thun sollte, als ein vornehmster Mitglied nnd Hazafi.« Erd. orszgy. eml. XI. 293. a) Vörös atlaszszal bevont portai levél. Erd. orszgy. eml. XI. 294.