Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - IV. befejező közl. 313

340 R. KISS ISTVÁN. korban egyre élesedő ellentétet, sőt gyűlöletet, a melynek megszüntetésére még szerencsésebb körülmények között is nem egy ember, hanem egy-két emberöltő lett volna szükséges. Erdélyben oly nemzedék viszi a szerepet, mely azzal a tudattal nőtt fel, hogy Erdély a magyar alkotmány védője, Bécs jó lelkiismerete, vagy a mint Rákóczi írja egyik levelében : Magyarország zabiája. Megszűnhetett e szerep, de megmaradt a tudata által felkeltett önérzet és a magyarországiakkal szemben bizonyos önhittség. Kitűnt ugyan a kurucz korban, hogy Erdély szörnyen elszegényedett, a tehetetlenségig elgyöngült, hogy »ez egy olyan boldogtalan és maga szabadulását operálni nem tudó vagy nem akaró haza, hogy a szebeni maroknyi ellenség újabb iga alá vethetné nem nagy munkával« ; de e tapasztalatból csak annyi következtetést vontak le, hogy Erdély magában, idegen segítség nélkül nem boldogulhat. Belátják ezt pártkülönbség nélkül, de a boldogulás útjának, eszközeinek keresésében pártokra szakadnak, melyeknek a személyektől eltekintve török és magyar nevet adhatunk. A pártalakulásra inkább az érzelem, mint a komoly megfontolás szolgál alapúi, még pedig nem annyira a szeretet, mint a gyűlölet. A magyar párt a törököt gyűlöli és veszedelmesebbnek tartja, mint a magyart. Az volt a vélemény, hogy a magyar csak sokszoros hálájából, kötelességéből ró le valamicskét, ha Erdélyt segíti, a mi által magával is jót tesz, mert ha a fejedelemséget felszabadítja és megerősíti, még a legrosszabb esetben is a saját javára conserválja azt. így fér össze az előbb említett általános büszkeséggel a magyar segítség elfogadása, sőt sürgetése; de természetes, hogy a segélyadáson kívül magyarországi befolyásról tudni sem akarnak. Rákóczinak más a politikája, mindamellett az utóbbi pártot támogatja és Porgáchot küldi az országba, de sajnos, nemcsak mint commandérozó generálist, hanem mint plenipotentiariust is. Ebből annyi ellentét származik, hogy Forgách uem boldogulhat. Rabutinre emlékeztető dicstelen, keserves uralma a törökpártnak ad igazat. Ez teszi azt oly erőssé, hogy Rákóczit is befolyásolhatja és a török barátságának keresésére kényszeríti. Thököly a török iránti ellenszenv miatt lett még életében politikai halottá; most a török barátságot még Bercsényi is jobban ajánlja »huszonnégy komplimentumú barátságánál másoknak.« l) Archívum Rákóczianum, V. köt. 12. 1.