Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - IV. befejező közl. 313

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. 323 vagy a maga személyére gondolván, vagy a magyarországiak befolyásának akarván gátat vetni, Mikes és Száva közreműködésével felvétette a conditiók közé, hogy »magyarországi ember Erdélyben semmi tisztséget ne viselhessen.«1

) Könnyű volt belátni, hogy hová czéloz e feltétel és mily természetes átmenetül szolgálhatott ez, a Pekri által terjesztett hír — hogy t. i. Rákóczi idegenekkel, magyarországiakkal akarja az országot kormányoztatni — és az erre alapított mozgalom megismertetésére. Yalószinű, hogy ezzel kapcsolatban jött szóba Pekri, és bizonyos, hogy valaki alaposan megismertette Rákóczit működésével ; de nem nyilvánosan és nem űgy, a mint Rákóczi leírja. Hiszen már a követség megérkezése után öt nappal, még pedig valószínűleg Rákóczi szept. 27-én kelt leveléből Bercsényi is — a ki pedig ugyancsak igyekezik bele nem szólni az erdélyi ügyekbe — tudja és sajnálja »Pekri ebségét« ;2

) de több adatunk van annak a bizonyítására is, hogy ezt az »ebséget« csak besúgták Rákóczinak. Hiszen ha nyilvánosan, a több száz főnyi követség előtt lett volna szó erről, Rákóczi már csak a példa kedvéért sem tüntethette volna ki oly birtok-és méltóságadományozásokkal, és a statusok sem küldhették volna őt, a nyilvánosan árulással, hűtlenséggel vádolt embert a következő év junius-havában, tehát még Thököly életében, Rákóczihoz követségbe, hogy Erdélybe behívja.3

) De hát különben is a követség fogadásáig a két fejedelem közötti ellentét nem érlelődött meg, nem élesedett ki annyira, a mint azt a későbbi tapasztalataitól szabadulni s e miatt a fejlődést tisztán bemutatni nem tudó Rákóczi írja. Hiszen keresve vagy nem keresve, sok okot kellett találni, hogy a következetlenség látszata nélkül Thököly nemrégen ajánlott bejövetelét a hazára károsnak, párthívei mozgalmát árulásnak bélyegezzék, mert épen Rákóczi ajánlata ringatta abba a hitbe az erdélyieket, hogy a két fejedelem között nincs ellentét; nincsen még a Erre vonatkozik a naplóíró Szaniszló Zsigmondnak három levele (Radványi lt. III. oszt. 29. cs. 6—8. sz.), melyet akkor intézett Radvánszky Jánoshoz, a mikor Pekri őt kezdette üldözni azért, hogy e conditio visszavonásában közreműködött. Különben tudni kell, hogy több fejedelem conditiójában benne van, hogy idegeneket ne alkalmazzon tisztségekre, ha van megfelelő erdélyi ember. a) Archivum Rákóczianum, I. oszt. 4. köt. 159. 1. Hogy szept. 27-én kelt levélből értesült, azt onnan gyaníthatjuk, hogy épen levélírás közben kapta azt kezéhez. (158. 1.) 3) Teleki Mihály 1705. jun. 3-án írja: »Már conclusumban ment: negyed napon gróf Pekri uram az ország neve alatt felmenjen és híjjá urunkat ő Nagyságát.« Radványi lt. III. oszt. 31. es. 60. sz.