Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - IV. befejező közl. 313

320 K. KISS ISTVÁN". fog, de azt is tudom ex certa scientia — a mint a portát ismerem — hogy ezidén ki nem jű, mert bizony a porta ő Nagyságát soha ilyen formában (! ?) ki nem küldi, hanem ha ugyancsak arra kell a dolognak menni, magával együtt hozza ; de annak osztán az édes Magyarországom egy cseppet se örüljön, mert akkor a porta nem más kosarába, hanem a magáéba szedi az eper jet.« ]) íme egy másik, a Rákóczi támogatására hivatott, de kicsiny párt hangja, melynek túlzott aggodalma épen úgy a török erejének túlbecsüléséből származik, mint a törökpárté, csakhogy az egyik távol akarja tartani az árt, a másik pedig vele akar haladni, mert kikerülhetetlennek tartja. A két párthoz képzeljük oda az elégedetlen, mindig háborgásra kész, fegyelmezetlen hadat, melyet csak a német-gyülölet tett kuruczczá, s ép ezért a német ellen kész bárkivel, de különösen a katonáinak több szabadságot és zsákmányt engedő, személyes bátorságával kitűnő szerencsés Thökölyvel szövetkezni, és képzeljük oda a szabadság színes Ígéretével felbiztatott, fanatizált, de csalódott parasztságot, mely mindig ahoz csatlakozik, a ki jobban tudja beválthatatlan Ígéretekkel izgatni, most azonban csalódása Rákóczi ellen vezeti, — s előttünk áll a kurucz Erdély szomorú közállapota, vigasztalan képe, A kik felfogják és még a jövőre nézve is mérlegelni tudják e szomorú, veszélyes állapotokat, várva-várják, hogy »csak hozná bé Isten jó kegyelmes Urunkot«, mert azt hiszik, hogy személyes jelenléte nemcsak jó hatással lesz a kedélyekre, hanem sok kételyt, sok álhírt eloszlatván, méltóságos személye egyezségre is bírja a szíveket. Érthető tehát az a várakozás, a melylyel az erdélyiek »a fejedelem béhozattatására« rendelt követség működése elébe néztek. E követség útja elég hosszadalmas és lassú volt ; szept. 9-én még Kolozsváron vannak és csak szept. 25-én érkeznek Ipolyságra, a fejedelem táborába. A fejedelmi diplomával együtt vitték az erdélyi állapotok, zavargások hírét és azt a kérést, hogy siessen országába, mert csak tőle várható a rend helyreállítása. A követség fogadására nagyon kevés egykorú adatunk van. Csak annyi, a mennyi elég arra, hogy megingassa legbővebb forrásunk, Rákóczi emlékiratai hitelét, a nélkül, hogy ') 1704. aug. 28-án kelt idézett levele. Ezzel ellentétes adatot is szép számmal ismerek, de a legtöbb megbízhatatlan forrásból fakadó mende-monda. Ezeknek felsorolásával nem akarom fárasztani az olvasót, amúgy is nehéz lévén az állapotok fejlődését híven és szemlélhetően előadni.