Századok – 1906
Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: Az idéző pecsét a szláv források világánál 293
312 SUFFLAY M. AZ IDÉZŐ PECSÉT A SZLÁV FORRÁSOK VILÁGÁNÁL. könyve szerint (1349 és 1354) a magyar nemest (vlastelinb velíj) bírói levéllel kell idézni, más embereket pecsét (pecatb) által.4 7 ) Budva tengerparti város statutuma, mely Dusán szerb császár fenhatósága idejében kelt, ezt mondja : »ancora vuole M. lo imperador, che nissun nostro cittadino, che fosse citado avanti esso imperaclor con lettera o con bolla, o fosse citado delle cose, che 1' imperador si ha tratto a se per giudicar, non sia tenudo andar clietro la citatione dalla festa di s. Maria di settembre fino la festa di s. Michiel; et dalla festa di s. Michiel fin la festa di s. Maria di settembre ciaschedun citado con lettere o con bolla sia tenuto andar dietro la citation.« 48 ) Budva városában tehát úgyszólván kereszteződik az a kettős út, melyen a magyar idéző pecsét haladt dél felé a dalmát városokon és a szerb királyságon át; ezen város egyszersmind a legdélibb s ezért a chronologiai sorrendben is az utolsó pont, a meddig az idézésnek e sajátságos módja elliatolt. SUFFLAY MILÁN. 118. 1. Sebestyén: Etlinogr. 1903. 85—104. 11. A rovás szóra a szlávoknál, és a synonym tisztán szláv kifejezésekre nézve olv. Strekelj : Zur slav. Lehnwörterkunde. "Wiener Denkschr. 50. 1904. 55 1.), mint Csehországban a wrez, melyről Erben (Begesta Boemiae, I. 811. 1. Glossarium a vrez sz. a.) ezt mondja : »in causis iudicialibus hoc primitivo modo, scilicet crenis in talea exaratis (wrez) memoriae mandabatur antiquitus probabilissime vocatio personae in ius (pohon), ne videlicet haec vocatio, quae secundum antiquam ordinem in eadem causa plerumque ter sequi debuit, negari nec oppugnari posset.« Később, a XIII-ik században, mikor ez a szó először fordúl elő az oklevelekben, már a pénzösszeget (pensio) jelenti, melyet a felperes az idézés beírásáért fizetett. ") 62. §. Legjobb kiadás Novakovic : Zakonik Stefana cara srb. 1349 i 1354. Belgrad, 1898. — V. ö. Jirecek Konstantin : Das Gesetzbuch Dusan's. Archiv für slav. Philol. 22. 1900. 167 és köv. 11. 4S ) Budvai stat. 3. fej. Monum. slav. merid. historico-juridica, III. 5. 1.
