Századok – 1906

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: Az idéző pecsét a szláv források világánál 293

305 SUFFLAY M. AZ IDÉZŐ PECSÉT A SZLÁV FORRÁSOK VILÁGÁNÁL. az már a tiszta kombináczió dolga. Nézetem szerint csak egyetlenegy tétel van, mely a föntebbi három föltételnek megfelel, és ez a régebbi run-írás, melynél a kép még nincsen elkülönítve a betüjegytől3

1

) s a mely inkább a fogalmat fejezi ki mint a szót. Ezen gondolatmenet és annak conclusiója önkénytelenül eszünkbe juttatja Oláh Miklós (f 1568) és Yerancsics Antal (t 1573) tudósítását a székelyeknél dívó rovás-írásról, mely szerint »fapálczikákra némi jegyeket rónak, melyek közöttük valamit jelentenek, s az így rótt pálczákat barátjaikhoz és szomszédjaikhoz izenet és levél gyanánt használják;32

) egy, legfeljebb két ilyen sor némi pontok hozzátételével a jegyek számához képest igen sok értelmet ad.« 3

3

) Ha hozzáveszszük azt a homályos emléket, melyet az ezen rovás-írásról szóló legrégibb tudósítás tartott fen annak a benszülöttektől való 31

) Ámbár eddig még nem sikerűit a régi leletek alapján szláv run-jegyeket felfedezni, mindamellett erről a kérdésről sokat írtak, és teljes joggal, mert a run-kérdés elválaszthatatlan a glagolit és Cyrill írás eredetének kérdésétől. Olv. Hanns : Zur slav. Bunenfrage mit besonderer Bücksicht auf Glagolica und Kyrillica. Archiv für Kunde österr. Geschichtsquellen, 18. 1857. 114 és köv. 11. V. ö. JagicZur slav. Bunenfrage. Slav. Archiv, 5. 193—215. 1. — Legjobb bepillantás nyerhető e tárgyban Jagic könyvéből: Yopros o Kirilê i Metodii (Pétervár, 1885) és Krek munkájából : Einleitung in die slav. Literaturgeschichte, 444— 447. 11. — A kérdés kiinduló pontjául szolgálnak Hrabr bolgár barát (900 körűi) számtalanszor idézett szavai, melyek szerint »a szlávoknak azelőtt nem volt könyvük, hanem pogányok levén, bevágásokicai és bemetszésekkel olvastak és jósoltak« .. . (prêide ubo Slovène ne imêha knig'B, na crztami i rézami cbteha i gataaha pogane saste ; krstivi.se ie sç rimtskami (!) iv grtcbskymi pismeny nazdaaha sf; pisati slovêntska rêci. bezt ustrojenia. Safafik : Památky drevn. pismenictvi Jihoslovanűv. Szerk. Jirecek József. Prága, 1873. 91. 1. U. a. Slovánske starozitnosti, 995. 1.) A szlávistáknál általános az a meggyőződés, hogy a crty és rêzy alatt régebbi romjegyeket kell érteni. Szent Cyrill csak reformátora volt ennek a képírásnak (rovás-írásnak), mely Pannóniában oda érkezésekor dívott és a mely az ő ügyes keze alatt betü-írássá (glagolica) vált. — Mivel azonban a cagat. bilgü szó és több rokona bevésett (run) jegyeket is jelenthet, s mivel ebben vagy talán még szűkebb jelentésben kell felfogni a Jordanesnél előforduló »conscriptas belagiones« kifejezést is (olv. föntebb a 23. jegyzetet), azt lehet következtetni, hogy a legrégibb korszakban a szláv bêlêg gyakran egyezett a crty és rêzy jelentésével. Y. ö. Krek id. m. 547. 1. ss

) Oláh Miklós: Hungaria et Attila. Bécs, 1763. 195. 1. (V. ö. föntebb a 27. jegyzetet.) 3S

) Szalay László: Yerancsics Antal összes munkái, I. 145—146. 11.