Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1

tí R. KISS ISTVÁN. Bercsényi a tanácskozás zavartalan lefolyásának biztosítása végett és az ellenség támadása elleni védelemre mindjárt maga ajánlkozik fejedelmi biztosnak. Nem csoda tehát, ha az erdélyiek is kérték Rákóczit, hogy meghitt hívei közül bízzon meg valakit e fontos tisztséggel. Rákóczi — emlékiratai állítása szerint — sokáig vonakodott e kérésüket teljesíteni, mert nem akarta, hogy úgy tűnjék fel, mintha ő megbízottja által a fejedelem-választásnál befolyásolni akarná a rendeket; de végre engedett — engednie is kellett — kérésüknek, és melléjek ada »egy Radvánszky nevű lutheránus nemes embert«, kit Pekri indítványozott.1

) Radvánszky János, a vérengző Caraőa egyik eperjesi áldozatának, Radvánszky Györgynek volt a lia. Ifjú korában atyjával együtt elfogatván, lelkileg átélte a szörnyű kínzások és vérpad rémségeit, látta és titkon eltemette a kínzások miatt kimúlt atyjának a tortura különböző nemeitől összeroncsolt, tüzes vassal sütögetett, felnégyelt testét. Ezután a felvidék leggazdagabb nemes emberének íia összes javaitól megfosztatva, tíz évi bátor fáradozás után elismerteti atyja ártatlanságát és visszaszerzi birtokait, a mi a többi áldozatok utódai közül egynek sem sikerült. így az élet terhe a természettől amúgy is nagy tehetséggel megáldott, gondosan nevelt, komoly hajlamú ifjat erős férfivá edzette. Mint Zólyom vármegye alispánja csatlakozék a kuruczokhoz, mint megyéjének főkapitánya bevevé Zólyom és Csábrág várát s fejedelmi tanácsosi czímet nyere.3) Tehát rövid idő alatt szép érdemeket szerzett, de az Emlékiratok szerint megbízását nem annyira édemeinek, mint gróf Pekri Lőrincz ismeretségének és ajánlatának köszönhette. Annyi bizonyos, hogy régebbi ismeretség volt közöttük, mely visszanyúlt azon időkbe, midőn Pekri feleségével együtt, mint bujdosó, Törökországban bujdosó sógora, báró Petrőczi István feleségének, Révay Erzsébetnek birtokain élt. Az ismeretségre alkalmat szolgáltatott azon gyöngéd viszony, a mi az öreg Radvánszkyné s következőleg fia és Kévay Erzsébet között ') Emlékiratok, 102. I. a) Életéből több apróságot, anecdotumot feljegyzett Dohai Székely Sámuel saját elbeszélései alapján. Összefüggően, bár röviden, megírta életrajzát fia, Radvánszky László : Notifia familiae suae liaeredibus conscripta ez. munkájában (A Radvánszky család története 1738-ig. Irta Radvánszky László. Fordította R. Kiss István. Sajókaza, 1905.) és újabban báró Radvánszky Béla szintén röviden, verseihez való bevezetésképen. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1904. évf. Bővítve különlenyomatban is.)