Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1

tí R. KISS ISTVÁN. hogy a regálisokat már előzőleg elküldötték volna, joggal feltehetjük, hogy a regális datuma az elhatározás napját jelöli, a melytől számítva egy hónapra hivatnak össze a rendek a régi törvényeknek megfelelően.1

) És ha figyelembe veszszük azt. hogy Bercsényit két nappal előbb értesítette a fejedelem az erdélyiek óhajtásáról, a mely értesítését csak 8-án kézbesítették, Bercsényi pedig 10-én küldötte el válaszát,2

) melynek megérkezésére öt napot számíthatunk, világossá lesz, hogy Rákóczi e fontos ügyben a Bercsényi tudta, illetőleg véleményének meghallgatása' nélkül határozott. Ha arra a benső viszonyra gondolunk, a mely közöttük volt, és ha mérlegeljük, hogy e viszony mily kölcsönös kötelezettségeket rótt reájuk, méltán feltehetjük azt a kérdést, hogy miért mellőzte ez ügyben Bercsényit? Nehéz, sokszor lehetetlen törekvés az egykorúak előtt is rejtett, ismeretlen indokokat feltárni, de több ok vezet arra, hogy ezt, ha nem is biztosan, de valószínűleg, az erdélyi fejedelemségre és Pekri fondorlataira vezessük vissza. Rákóczi megemlékezik ugyan Emlékirataiban arról, hogy az erdélyiek Memorialisukban azt is kifejtvén, hogy Apafi lemondása után az ország új fejedelmet választhat, választógyűlés egybehívását kérték, de arról hallgat, hogy ez alkalommal biztosították is arról, hogy őt választják fejedelmüknek; ép így hallgat arról is, hogy mit felelt nekik erre vonatkozólag.3

) Bizonyos, hogy a választás ellen elvi és jogi kifogásai nem voltak, mert nyilvánvaló volt, hogy a gyámoltalan Apafit trónjától és az erdélyieket szabad fejedelemségüktől, sok törvény, szerződés, ünnepélyes igéret ellenére mennyi istentelenséggel ") V. ü. Benlw József : Diaetae sive rectius comitia Transsilvanica, 1791. 32. 1. ') Rögtön válaszol ugyan, de a postát késlelteti, mert hírt vár arról, hogy Forgács mily eredménynyel ütközött meg Heisterrel. *) lJ

ekri 1704 jun. 21-én írja Debreczenből Vay Ádámnak: »Azon leszek, hogy indueáljam az embereket, hogy az méltóságos fejedelmet fejedelmünkké válaszsznk ... Én minden promotióm reménsége nélkül l'aciam, quod est officium unius fidelissimi servi et fidelis : elég dicsőségnek tartom, ha én parolám szerént véghez vihetem, hogy Uákéczi Ferencz légyen erdélyi fejedelem és az én hazám oly okos, nagy és messzelátó ^fejedelemmel dicsekedhetik, et erit cur gratias agat Transsylvania. Legalább jó hírem, nevem lészen etiam post futura. Elég lészen nekem ez, —• akárki vegye jutalmát,« (Y. ö. Thaly : Irodalom és műveltségtörténeti tanulmányok, 145. 1.) A ki ismeri Pekri jellemét és czéljait, tudja, hogy e szép soroknak épen az a Czélja, hogy túlságos szerénységével, önzetlenségével és szolgálatainak Rákóczira nézve hízelgő kidomborítáaával felhívja az udvari kapitány figyelmét arra, hogy még jutalom jár neki ; de azért azon adata, hogy paroláját adta (a mivel még nincs az mondva, a régi nyelvben nem is jelenti azt, hogy Rákóczi el is fogadta), elfogadható.