Századok – 1906
Történeti irodalom - Szendrei János: Miskolcz város története 1000–1800. Ism. Szabó Dezső 149
151 TÖRTÉNETI IRODALOM. kezdve, hogy Miskolcz városa kezd nagyobb szerepet vinni, körülbelül 1500 óta. Itt már megered az író tolla s mindinkább kidomborodik magának a városnak története. Ez újabb korban talán többet lehetett volna az események elbeszélésénél is adni, ha a szerző nagyobb figyelmet fordít a város jogi viszonyainak fejlődésére. Mert Miskolcz jogi helyzetét a műből nem lehet tisztán látni ; ez1 pedig ily alapvető munkától első sorban megvárhatnánk. A szerző idevágó állításai részint megokolatlanok, részint önmaguknak ellentmondók. Az kétségtelen, hogy Miskolcz régebben Diósgyőrtől függött, de milyen volt ez a függés? Egy alkalommal azt említi a szerző, hogy Miskolcz a XIV-ik században szabad királyi város lett. Állításának alapja a város pecsétjének föntebb már említett körirata : Sigülum civitatis Miskolcz. Meg kell vallanunk, minket ez a pecsét nem győz meg ; annál kevésbbé, mivel a szabad királyi városok felsorolása az országgyűlési végzésekben még jó száz év múlva sem említi Miskolcz nevét. Különben az egész dolgot szinte csak mellékesen veti oda a szerző, mintha nem is tartaná valami fontosnak. Ezután pedig lépten-nyomon emlegeti a városnak Diósgyőrtől való függését, a miből világos, hogy szabad királyi város nem lehetett. Legutolsó adata könyvünknek Miskolcz jogi helyzetéről 1783-ból való, a mikor a város privilégiumért folyamodik. Ezzel a kérdés — azt liiszszük — el van döntve. A monographiának foglalkoznia kell a város belső igazgatásával is. Itt a fő feladat lett volna — a mennyiben legfeljebb egy-két helyi érdekű adatot lehetett mint újat értékesíteni — ezen adatok beleillesztése a város jogi életének rajzába. Meg kell jegyeznünk, hogy a szerzőnek ide tartozó fejtegetései nem mindig sikerültek. Olykor szerfölött rövidek, alig mondanak valamit, olykor meg alig egyeztethetők össze történeti tudásunkkal. Igen kevéssé találó pl. a mit a XVI-ik század törvénykezéséről mond. Szerinte, a régi törvények mellett, főleg Werbőczi irányítá az igazságszolgáltatást, s ehez képest a XVI-ik századtól kezdve nagy a fejlődés. Tudjuk, hogy 1848-ig a Tripartitum volt a nemzet törvénykönyve, tehát valami nagy fejlődésről nem lehet szó. Helytelen a városok keletkezésére vonatkozó azon állítás is, hogy királyaink a XII. és XIII. században a vendégeket (hospites) »felruházzák mindazon jogokkal, melyeket a magyar alkotmány csak magyar embernek biztosíthatott, sőt azonkívül is a legbőkezűebben látják el őket szabadalmak és kiváltságokkal.« (158. 1.) Ez nagy tévedés. Először is az alkotmány 1405-ig mitsein tud a városokról; de ennél fontosabb az, hogy a hospések épen olyan kiváltságokat kapnak, a minőket