Századok – 1906

Értekezések - KÁLLAY UBUL: Kutatások IV. László korára - II. befejező közl. 121

KUTATÁSOK IV. LÁSZLÓ KORÁRA. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. XI. A DIPLOMÁCZIAI TÁRGYALÁSOK KEZDETE IV. LÁSZLÓ ÉS HABSBURGI RUDOLF KÖZÖTT. A Századok 1904 évi folyamában —y jegyű író Redlich Oswaldnak Habsburgi Rudolfról írt nagy munkáját ismertetve, többek között ezeket mondja: »Rudolf viszonya hazánkhoz eléggé ismeretes. E tekintetben újat nem igen lehet mondani. Pauler Gyula végleg letárgyalta e kérdést.« ') A mi a dolog velejét illeti, teljesen igaza van. Pauler műve történetirodalmunk közkincse. 0 tisztázta e viszony történetének fonalát, de újabb forrásanyag-kiadások az eseményeket jobban megvilágították. Pauler időrendjét megváltoztatták, mint épen Redlich műve is mutatja. Tehát a kérdés végleg letárgyalva nincsen. Sajnos, hogy épen Pauler nem dolgozhatta már fel az iijabb adatokat — különösen a, Regesta Imperii VI. 1. kötetének adatait értem — s az Árpád-házi királyok kora történetének harmadik kiadása a magyar történettudomány örök kárára végleg elmaradt. László és Rudolf viszonya kezdetét és időrendjét akarom főbb vonásokban vázolni, nem mintha új szempontokat akarnék jobban mondva : tudnék — érvényesíteni, hiszen Redlich Oswalddal, különösen az időrendet illetőleg, a főbb vonásokban egy eredményre jutok, hanem hogy az események időrendjét önállóan megokoljam, hogy az újabb adatoknak, szempontoknak a magyar történetirodalomban is nyoma legyen, s különösen, hogy a nálamnál hivatottabbak figyelmét e kérdésre felhívjam. A magyar-német viszony történetére 1274—1277-ig a Gut-Keled nembeli Joakhim egyénisége nyomja rá bélyegét. ') Id. h. 559. 1.