Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. 11!) hon maradt családjuk részére az országnak és földesuraknak köteles terhek elengedését követeljék. Akadnak olyanok is, a kik most ajánlkoznak : »ha oly jövendőbéli nagy jó reménységgel biztatnák őket, hogy a jobbágyság alól felszabadulhatnának, kegyelmes urunk vitézi seregében zászló alá állanának« ; mások meg ünnepélyes Ígéretet tesznek, hogy ha biztosítják őket arról, hogy »az mely jobbágyok kegyelmes urunkat fegyverekkel híven szolgálják, jobbágyok ezután nem lésznek«, és a míg hadakoznak, házuk népe szolgálatra nem hajtatik : »mind az kik leültek, felkelnek, mind az kik mostan fegyvert nem fogtak, fegyvert fognak, és kegyelmes urunknak hivségesen szolgálnak.« ') Jól kellett ismernie Rákóczinak a viszonyokat, hogy Radvánszkyt ez ügyben is kész propositióval bocsátá el, ügy hogy ő »nemes országgyűlésében is, hadak közt is mind szóval, mind írás szerint explicálta abbeli kegyelmes urunk resolutióját, hogy a hadakozó jobbágyok és azok háza népe (családja és cselédei) pro interim se adóval, se szolgálattal ne terheltessenek« ; a mi pedig a szabadságot illeti : »jövendőbéli promotiókra kik érdemessé teszik magokat, kegyelmes urunkhoz vesznek tőlünk alázatos recommendatiót.« 2) Természetes, hogy még ezután is sok a zavar. A jobbágyok a családot ügy értelmezik, hogy ahoz tartozik az öreg, de még munkabíró atya, a testvér és más rokonok is; a kik tehát családjaikkal együtt egy katonáskodó családtag révén teher- és szolgálatmentességet élvezhetnek,3

) ennek megfelelően »az hol egy háznál három s négy férfiak vannak is, teljességgel semmi szolgálatot praestálni nem akarnak, mind a privatus nemesek, mind az fiskális jószágokban, sőt az dézsmát is egészben denegálják.« Azonban csalódnánk, ha azt hinnők, hogy a nemesek ebbe belenyugodtak. Nem nyugodtak, hanem a régi terhek viselésére kényszeríték még a hadakozókat is, sőt megyénként Rákóczihoz fordultak, a ki nemsokára Kolozs és Doboka vármegyének, de valószínűleg a többinek is akként resolvál, hogy »az mely paraszt személyek ez közönséges ügy-J) Egykorú kérvényekben és pontonként felsorolt gravamenekben sok vonatkozás, de kérvény is több maradt meg a radványi levéltárban : így pl. III. oszt. 43. cs. 35, 99, 108, 117, 118. sz. s) Id. lt. III. oszt. 35. cs. 33. sz. és 43. cs. 49. sz. 8) így érthető a még 1704 jnlius havában kelt Difficultates inclyti comitatus Hunyadiensis 8-ik pontja : Mely jobbágyink zászló alá állottanak, otthon levő atyjok, bátyjaik, dominus terrestriseket szolgálni nem akarják. (Id. ltár : 35. cs. 33. sz.)