Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97

108 R. KISS ISTVÁN. elégednünk azzal, hogy gyér adatainkból lia nem is teljes, de hű képét adhatjuk s főbb articulusait összeállíthatjuk, mely összeállítás azonban a tárgyalás sorrendjét korántsem tüntetheti fel. Valószínű, hogy előre megállapított sorrend nem is volt, mert a gyűlés lefolyása forradalmi jellegű, rendetlen ; sok indítvány, kevés határozat ! Bizonyára a legváratlanabb és legmeglepőbb indítvány a beavatatlanok előtt az volt, a melyet állítólag Pekri tett,2

) mindjárt az első napon, hogy t. i. a rendek éljenek jogtalanul elvett, de győzelmeik által visszaszerzett szabad választói jogukkal, és az ausztriai ház törvénytelen uralma helyett válaszszanak maguknak fejedelmet. Nagy örömet kelthetett ez indítvány. A ki figyelmesen lapozgatja az erdélyi törvényeket és históriákat, az tudja, hogy a kis ország mily szívósan ragaszkodott libera electiojához s mily gonddal igyekezett azt saját fejedelmein kezdve egész a hajdúkig minden külső és belső fenyegető veszélylyel szemben biztosítani. E törekvést nemcsak a mult, az egyes fejedelmek könnyelműsége miatt átélt keserűségek, hanem az örökösödéstől való irtózás is szülte. A libera electióban látták ugyanis az alkotmánynak, a rendi szabadságnak legkényelmesebb biztosítékát, mert a választandó fejedelmet előzetes alku, szerződés által mindig meg lehetett kötni. A választási alku a szabad választás fogalmával jár és Magyarországon is szokásos volt 1687-ig ; de Erdélyben a viszonyok folytán e szokás önálló — hacsak a lengyel pacta conventa által nem befolyásolt — irányt vesz. Mert Magyarország dynastiához van kötve, Erdély pedig Bocskay óta személyt választ, a mi által nemcsak azt éri el, hogy a legkiválóbb, vagy a körülmények szerint legalkalmasabb embert választhatja. hanem azt is, hogy a rendek minden választás alkalmával biztosíthatják jogaikat, és az előbbi szerződés által nem befolyásolt, az épen akkor uralkodó viszonyokhoz, a választandó fejedelem jelleméhez szabott feltételeket állapíthatják meg.3) József úr sem talált rá a végzésekre. — Gál László megemlékezik ugyan a gyűlésről, de végzéseiről — mivel törvényteleneknek tartotta azokat — bővebben nem ír. (Az erdélyi diaeták és országos végzések foglalatja időszakok és tárgyak szerént, 1691—1791. Harmadik köt. 4. 1.) Ez irányban tett sok fáradozásim és kérdezősködésim eddig még nem vezettek sikerre. ') . . . »nincs is a keresztyénség közt ily modus agendi, mert száz propositióhoz kezdenek perfunctorie és egyet sem terminálnak«, írja a fejedelemnek Radvánszky. (Radványi lt. III. oszt. 36. cs. 125. sz.) ') Thaly : A gróf Bercsényi család története, III. 185. 1. >) Approbatae constitutiones, p. II. tit. 2. art. 1.