Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97

98 R. KISS ISTVÁN. A propositiókat nem ismerjük; de hogy léteztek, azt nemcsak a régi szokás alapján teszszük fel, hanem egykorú említésüket is találjuk.1

) Hogy terjedelmesek nem lehettek, azt abból következtetjük, mert rövidre szabták az országgyűlés idejét is, úgy hogy Radvánszky János azt remélte indulása előtt, hogy augusztus havában visszatérhet; pedig neki terhesebb dolgai voltak, mint az egész országgyűlésnek, mert utasítása szerint Rákóczi képviseletén kívül még a következő dolgokat kellett elvégeznie: 1. A Magyarországból bement hadakat irassa össze. 2. A kártevőket kényszerítse kártérítésre a megyékben és székekben tartott inquisitió után. 3. írja össze azon katonák neveit, a kik Erdélyből Magyarországba rablott portékákkal mentek vissza. 4. Vizsgálja meg az erdélyi, különösen a zalatnai és abrudbányai bányákat és azok jókarba hozásáról intézkedjék. Az országgyűléstől különálló2

) ezen fontos kötelessége végrehajtásának könnyítésére kap egy nyilt parancsot is, mely szól az összes erdélyi hatóságoknak, és hangoztatva a felkelés valódi czélját, elmondja, hogy »a nemes erdélyországi statusok előttünk tett alázatos supplicatiójokbúl« értesülvén a hadak excessusairól, azok megfékezésére Radvánszky Jánost küldi ki ; azért kivánsága szerint szükség esetén legyen mindenki segítségére.3

) Mind az instructió, mind a nyilt parancs 1704 jul. 13-án kelt. E két nyilvános levélen kívül valószínűleg volt titkos megbízása és kapott meghatalmazást (credentionalis) is, melyet a propositiókkal együtt a statusoknak átadott. A következő napon még Toroczkai István erdélyi generális commendans és Teleki Mihály fő-árendátor és kővár-vidéki kapitány kapnak »specialis parancsolatot«, hogy segítségére legyenek.4) A propositiók megállapításán és Radvánszky megbízásán kívül igen fontos dolog volt a regálisnak, az országgyűlési engedte, nem tudható ; azért valószínűbbnek tartom, hogy a propositiók tárgyalása alkalmával volt róla szó. Be is jutott a »vármegye és székelységen lévő két külömböző főtisztségnek abrogatiója« a marosvásárhelyi gyűlés articulusai közé. (Történelmi Tár, 1897. 597. 1.) ') Radvánszky János írja gr. Forgách Simonnak : »Javallanám azt, hogy ha mindenik vármegye iuxta propositionem, az mint találtatik, bizonyos számú jó lovas hadat maga helyett állétana.« (Id. lt. III. oszt. 36. cs. 49. sz.) a) Tulajdonképen a 2. p. van némi összefüggésben az országgyűléssel, mert a kártérítés mértékét az országgyűlés szabta meg. 3) Radványi lt. III. oszt. 25. cs. 13. 14. sz. 4) Id. lt. III. oszt. 25. cs. 16. sz., 31. cs. 25. SZ., 32. cs. 15. sz.