Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. 3 Alig csalódunk, lia felteszsziik, hogy a nemzeti fejede­lemség visszaállításának szükségképen be kellett következnie, mihelyt a kezdetleges kuruczmozgalom szerveződött, czéltu­datossá vált, mert annak más czélja nem lehetett, mint a reformáczió, a reformáczió első lépése pedig feltétlenül a feje­delemség visszaállítása. Hiszen a honfitársai fölött magasan álló, nagyműveltségű és mély belátású II. Rákóczi Ferencz is azt tartotta, hogy »Erdélynek semmire nincs szüksége, csak egy jó fejedelemre«,1) és így nem csodálhatjuk, lia az erdé­lyiek — nemcsak a kuruczok, hanem az ausztriai ház némely korán kiábrándult párthívei is — a kik a mult felületes ismerete miatt országuk sorsát, erkölcsi, anyagi és politikai hanyatlását a fejedelmi tekintély és hatalom sülyedésével, majd elárulásával hozták olcozati kapcsolatba, régi dicsteljes állapotának vissza­állítását is annak felelevenítésétől és csakis attól remélték. Ha a nemzeti fejedelemség visszaállítása és biztosítása a kuruczok általános óhajtása és mozgalmuknak szükségképeni következménye, Pekri csak a közóhaj kifejezője lehet, a ki saját érdekében a választás idejét sietteti és Rákóczit a feje­delemség elfogadására bírja. Hogy e munkáját igazságosan méltányolhassuk, szükséges, hogy ismerjük jellemét és Rákóczinak az erdélyi fejedelemségre vonatkozó terveit. * Pekri egyike azon embereknek, a kiket a természet oly ellentétes, szélsőségre hajló tulajdonságokkal ruházott fel, hogy jellemük talányszerű önmaguk, kortársaik és az utókor előtt. Már fiatal korában sok jelét adta annak, hogy Tsten nagy tehetségekkel áldotta meg, de közéleti szereplése által'csakhamar azt is elárulta, hogy tehetségeinek vezére nem a becsületes belátás, nem a józan ész, hanem rossz tulajdonságai, és tényleg egész élete azt bizonyítja, hogy inkább eszes, mint okos vala. Szertelen, hamis ambitiója, romlott korában is feltűnő határ­talan önzése és feneketlen kincsvágya, czéltudatosan szabta meg ugyan magatartását, tette fondorrá és állhatatlanná, de mód nélküli irigysége, szörnyű nagy érzékenysége és fékez­') II. Bákóczi Ferencz fejedelem emlékiratai a magyar háborúról 1703-tól végig. Közli Tlialy Kálmán. 5-ife kiad. 214. ]. 1*

Next

/
Thumbnails
Contents