Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Hol van a Nedao folyó? 941

942 VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS. A legelső nehézség, mely az egész okoskodást és minden tényt, leletet háttérbe látszik szorítani, az a körülmény, hogy Jordanes a Nedao folyót Pannóniába helyezi, midőn így szól : »bellum committitur in Pannónia iuxta flumen, oui nomen est Netad (al. Nedae).« Szerencsére mások már előttem túl kerekedtek ezen a nehézségen, mert hiszen a Nera, Nyitra és Vág ugyancsak nem pannóniai folyók ; de hát Jordanesnek nem voltak tiszta fogalmai Pannóniáról, a mit munkájának több helye is bizonyít. Márki Sándor conservative Pannóniában keresi Hunnia temetőjét. Am keresse, csak azt engedje meg, hogy Jordanesnek »triginta fere millia tam Hunnorum quam aliarum gentium, quae Hunnis ferebant auxilium, Ardarici gladius conspiratorumque peremit« kifejezését a vörösvári patak mentén nem lehet elhelyezni, mert 30,000 ember levágásához csatában tíz kilométernyi s hozzá elég szűk völgy nem elég ; ehez járúl, hogy a valódi hős képében feltüntetett Ellák, a hun király, nem lehetett oly ügyetlen hadvezér, hogy lóháton, nagy mozdulatokban harczoló tengernyi népét olyan harcztérre vezesse, a hol azt délkeletről a Duna, északnyugatról a budai hegyek szorították volna kelepczébe. Mihelyt hun csatáról van szó, azt csakis síkon képzelhetjük ; a szóban forgó esetben pedig különösen oly helyen, mely a hunok rendes lakóhelye volt. Ez pedig a Tisza környéke, főleg azon terület, melyen a kun- vagy helyesebben hun-halmok feküsznek ; mert okszerűen azt kell feltennünk, hogy a szövetséges gepidák és gótok tulajdon fészkökben. szállásaikon támadták meg a hunokat és szövetségeseiket, még pedig délről északra jövet. Hogy csakugyan a hun-lialmok emlékei Attila világgyőző népének, azt Jordanes tulajdon szavai igazolják, mert a gepidák diadalát leírván, ezeket mondja: »venientes multi per legatos suos ad solum Romanorum et a principe tunc Marciano gratissime suscepti, distributas sedes, quas incolerent, accepere. Nam G-epidae Hunnorum sibi sedes viribus vindicantes, totius Daciae fines velut victores potiti« ... Magyarán és röviden : a gepidák, a hunok szerteszéjjel fekvő tanyáit kapván Marcianustól, az egész Dáczia uraivá lettek. Előzőleg — mint okszerűen következik — a délkeleti Dácziában (a Maros-Duna közén) laktak, de most az egészet elfoglalták és hűbérűl kapták. A »distributee sedes« fogalma pedig teljesen megfelel a hun-halmok csoportos elhelyezkedésének. De mit keres Borsod megye a hun-halmok regiójában ? Borsod megye délkeleti része Mezőkövesd alatt egészen a Tiszáig, különösen pedig Valk, Bábolna, Dorogma, Ároktő, Tiszakeszi, Tarján határa, iker testvére a tiszántúli, hun-halom borította rónaságnak. Ha a Tiszán át nem kellene kelnünk, sem a növényzet és kultura, sem a talajviszonyok nem emlékeztetnének bennünket reá,