Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902

A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEI. 939 a mondának egyrészt az Eddában, másrészt a későbbi feldolgozásokban, a Pidrekssaga-ban, a Nibelung-énekben, a Rabenschlacht-ban megőrzött szerkezete közt fönnállanak, első sorban ezen pannóniai hatásból magyarázandók. A hun hatalom megsemmisítése után Detreh békésen tér vissza elhagyott birodalmába Olaszországba, — Dietrich számkivetése a német mondában véget ér, — az Olaszország meghódításáról szóló hagyományok nem zavarták meg a pannóniai hun-monda eredeti tisztaságát. 7. A magyar hun-monda befejező része — Csaba felszólítja népét, a hunokat-magyarokat, hogy hagyják el Scythiát és foglalják vissza Etele örökét Pannóniában — sajátos magyar továbbképzése a hagyományoknak, mi által az egész monda alapgondolata magyar nemzeti jelleget nyert. 8. Előadásának egész tartalmából, valamint a krónikák határozott vallomásaiból, nyilvánvalóvá és kétségtelenné lett, hogy a hun-história a tudós források mellett felhasználta népünk élő hagyományait is. Ezek a hagyományok pedig — egyes sajátosan magyar elemektől eltekintve — határozottan germán, nevezetesen keleti gót eredetűek, kivévén természetesen a német Kremheld-mondát. A magyarság azonban alig vehette át őket maguktól a keleti gótoktól vagy gepidáktól; az avaroktól való közvetítést sem lehet semmivel igazolni ; az pedig egészen ki van zárva, hogy a németektől, vagy épen a bajoroktól kölcsönöztük volna. A magyar őstörténeti kutatás mai állása szerint csakis a szlávok, közelebbről a pannóniai szlovének közvetíthették a magyarsággal a keleti gót-pannóniai hun-mondát. 9. A magyar hun-monda tartalmában és conceptiójában rendkívül közel áll a történelemhez. A hagyományok e történeti hűségét azok a földrajzi és történelmi viszonyok értetik meg velünk, melyek között a monda kialakult és tovább ápoltatott. A magyar monda híven őrizte meg a hunok és germánok sorsdöntő küzdelmének gondolatát, a mint az a történelemben kifejezésre jutott. A magyar nemzeti felfogás és németellenes irányzat a mondát továbbfejlesztette a germánság győzelmétől a liun-magyarság diadaláig, a honfoglalásig. Ezáltal a pannóniai hun-monda csodálatosan szép befejezettséget nyert compositiójában és elvesztette germán jellegét. Tartalmában és világnézetében a népvándorlásnak — mely a Duna-Tisza völgyében tulajdonképen csak a magyar állam megalapításával ért véget — hatalmas és hamisítatlan szelleme tölti el. Az egységes epos alakjáig fejlődésében aligha jutott mondánk, átlátszó és kerek compositiója azonban kétségtelenné teszi, hogy a hun-história megiratása idejében igen közel állott a fejlődés e 64*