Századok – 1905

Tárcza - Vegyes közlések - Pauler Gyula emlékezete 72

85 tárcza. Tolna vármegyében, Csapó Dániel alispán vezetése alatt 1827-ben mint patvarista kezdte és ugyanott mint tb. aljegyző folytatta. Csapó Vilmos ebből az időből id. gróf Apponyi Györgytől, úgyszintén a kir. kanczelláriához nemsokára áthelyezett ifjabb György gróftól is több Csapó Dánielhez intézett levelet közöl. Közleményeiből a pozsonyi társas életről is tudunk meg egyet-mást. A negyven éves korában kanczellárrá kinevezett, nagytehetségű politikusról Csapó Dániel leánya Ida, Nemeskéri Kiss Pál fiumei kormányzó neje, azt jegyezte fel naplójában,1) hogy a kanczellár szorgalmas látogatója volt az Apponyi Julia grófnő házában tartott cercle-eknek, de megjegyzi, hogy oly előérzete volna, mintha rendszere vészt hozna az országra. Apponyi György maga is örömest emlékezett meg később azokról a napokról, melyekét Tolnában »eléggé nem tisztelhető jeles emberek körében« töltött. — Az említett hírlap egy másik számában (1903 jul. 19.) Haynald bibornokról közölt Csapó Vilmos tárczát, felemlítvén több érdekes mondását az 1864 évi erdélyi viszonyokról és Schmerling rendszeréről. Haynaldot épen akkor kegyvesztés érte az udvarnál, a miről azután IX. Pius pápa is tudakozódott a nála tisztelgő Csapótól. — Az 1903 okt. 11-iki szám Deák Ferencz ifjúkoráról és a Tolna-megyeiekkel való összeköttetéseiről hozott czikket. Csapó Vilmos gyermekségének egy részét Zala vármegyében töltötte, és ott, Lesencze-Tomajon ismerkedett meg Deákkal, ki távoli rokona is volt. Feljegyzi, hogy Nedeczky Ferencz, a régi táblabírói világ typikus alakja, a modern eszméket hirdető Deáknak gyakran mondogatta: »Ne beszéljen uramöcsém ilyen bolondokat!« Elmondja továbbá, hogy Deák mennyit bajlódott rokonai peres ügyeinek elintézése körűi : valamint Deáknak kehidai életmódját és özv. Csányi Lászlónéval való összeköttetését is elbeszéli, ki iránt Deák mélyebb vonzalmat táplált. Ámde nem találván meghallgatásra, Kehidáról elköltözött. (E szerint az a vélemény, mintha Széchenyi István lett volna e távozás értelmi szerzője, téves.) Deák Ferencznek pesti életéből is találunk közvetlenségöknél fogva érdekes adatokat Bartlhoz, az Angol királyné szálló bérlőjéhez való viszonyáról, a pesti és bécsi titkos rendőrség dolgairól stb. Befejezésül Deáknak Tolna vármegye előbbkelő embereihez való viszonyáról emlékezik meg a czikkíró. s három levelét közli, mely levelek közül kettő (Kiss Pálnéhoz és Várad i József szegszárdi apáthoz 1855-ből) eddig ismeretlen volt. Különben mind a három levelet Vörösmarty árváinak érdekében írta Deák. E leve') E naplónak az 1827— 1850 évekre vonatkozó legérdekesebb részeit, kézirat gyanánt, Tagyosi Csapó Ida, férjezett Nemeskéri Kiss Pálné naplójából czím alatt, díszes formában, a naplóíró úrasszony arczképével, csak nemrég adta ki Csapó Vilmos.