Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712

A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEÍ. 751 elterülő Buda = Ofen Magyarország első városává emelkedett, tehát általánosan ismeretes lett. A német mondából tehát semmiesetre sem szabad a magyar krónikák Etzelburg-ját magyarázni. Más magyarázatot ad Salamon Ferencz.1

) 0 a római Aquincum-Acincum-ból indul ki és fölteszi, hogy ebből egy német Azin-burg fejlődött, mely a német hősmonda hatása alatt Azilburg = Ezilburg-gá változott. Nyelvtörténeti tekintetben ez a magyarázat nem volna lehetetlen, mert a latin с helyett, mely а VI—VlI-ik században a vulgáris latinságban palatalizáltatott,2) a német nyelv más latin kölcsönszavaiban is találunk z-t, pl. circulus > Zirkel, census > Zins, archiarci- > Erz- stb. A kölcsönvétel akkor természetesen csak az ó-felnémet korban történhetett meg, mert az ó-felnémet korszak. előtt a latin с == /с-пак magánhangzók között a felnémet hangmozdításnál fogva c/i-vá kellett volna változnia, mint pl. a latin aquârium > ó-felnémet ahhâri, coquus-cocus = ó-felnémet choli stb. Ha azonban közelebbről veszszük szemügyre az időt és körülményeket, a mikor és a melyek között a német helységnévkincsbe kellett volna belépnie, nem érthetünk egyet Salamon magyarázatával. Ez a magyarázat föltételezi, hogy Acincumnak vagy környékének római lakossága és természetesen a város latin neve az ó-felnémet időig maradt fen, a mi azonban kizártnak tekintendő. Salamon maga állítja, hogy Pannónia eme részének római lakossága nem élhette túl a Vl-ik századot.3) A név magyarázatánál azonban nincs tekintettel erre a körülményre és fölteszi, hogy a bajor hajósok az avar uralom idejében is érintkeztek keleti Pannóniával, hogy lakóitól átvették és saját nyelvük szerint átalakították Acincum nevét. Ez a föltevés is egészen önkényes és nem támogatható egyébbel, mint épen csak azzal, hogy nyelvtörténetileg nem volna lehetetlen. Én más magyarázatot valószínűbbnek tartok. Az Etzellel összetett német helységnevek ugyan nem ritkák,4

) hanem azért nem igen lehet feltennünk, hogy ezt a nevet a XII—XIII-ik században bevándorolt németek hozták volna magukkal, mert hiszen nem ők alapították Budát. Annak sem tudnók okát adni, hogy Buda elnevezésére miért választották épen ezt a német nevet. ') Id. m. II. 51. 1. Ezt a magyarázatot megismétli Nagy Géza: Ethnographia, I. 163. 1. 2) V. ö. E. Seelmann : Die Aussprache des Latein. 1885. 336. 1. s) Id. m. II. 47. és 28. 1. 4) У. ö. F. Grimme : Anklänge an das deutsche Volksepos. Pfeifferféle Germania, XXXII. 68. 1.