Századok – 1905
Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712
750 BLEYF.R JAKAB. A német telepítés magyarázata nem lehet más, mint hogy ezen a vidéken a lakosság még mindig igen gyér volt. A németek azonban nem vették át a »Buda« nevet, hanem Etzelburgnak hívták a helységet. Honnan mármost »Etzelburg« neve, mely nemcsak a krónikákban, hanem oklevelekben is, még a XY-ik században is használatos.1) Legegyszerűbb volna feltenni, hogy a hun-történet szerzője a német mondából vette a nevet és maga költötte »a németek félelméről« szóló elbeszélést. Ez a feltevés azonban már eddigi fejtegetéseink után is teljesen valószínűtlen. De épenséggel megdöntik azok az eredmények, melyekhez Heinrich Gusztáv már többször említett értekezésében jutott. Mint már a bevezetésben is röviden említettem, Heinrich egészen kétségtelenné tette, hogy a régebbi német eposok (Nibelung-ének, Biterolf; a Klage nem is említi »Etzelenburc«-ot vagy »Etzelburc«-ot), Etzel székhelyét a Duna mellé Magyarországba helyezték ugyan, de nem kötötték valamely határozott helységhez. Amaz állítás, hogy a német hagyomány Etzelburgot Esztergommal vagy Ü-Budával azonosította volna, nem bizonyítható semmivel2) és O-Budára vonatkozólag már önmagában is fölötte valószínűtlen, mert ez a helység a XII-ik és XIII-ik században egészen jelentéktelen volt s ép ezért nem igen lehetett Németországban ismeretes. Maga Buda is csak a tatárjárás után emelkedett nagyobb jelentőségre, midőn lassankint Esztergom mellett és helyett a magyar királyok székhelyévé lett. Etzel székhelyének ,(Ó-)Budára való helyezése a német mondában és irodalomban csak később következett be, és pedig egyrészt a magyar krónikák hatása alatt, melyek Németországban — mint Mügeln is mutatja — igen korán lettek ismeretesek, r másrészt ama körülménynél fogva, hogy az Etzelburg = Ó-Buda mellett Etzelburg — német neve pedig Alt-Ofen, magyar neve Ó-Buda lett. Anonymus, mint láttuk, Sicambriát még Buduvar-nak nevezi, Kézai és a többi krónikák azonban — a Chron. Poson. kivételével — már Ó-Budának. У. ö. Salamon id. m. II. 126. 1. és К. J. Schröer : Zur Heldensage. Pfeiffer-féle Germania, XVII. 65. 1. J) V. ö. Heinrich id. ért. 38. 1. ') A polémia tehát, hogy Etzelburgon a német mondában Esztergom vagy (Ó-)Buda értendő-e, minden reális alap nélkül szűkölködik. Ha Müllenhoff (Zeugnisse und Excurse zur deutschen Heldensage. Zeitschr. f. d. Altertum, XII. köt. 432. 1.) Etzelburg és (Ó-)Buda azonosságának bizonyítására a magyar krónikákra hivatkozik, nem szükséges a mondottak után bővebben kifejteni, hogy ezeknek a német mondára nézve nincs bizonyító erejük. Egyúttal megemlítem, hogy az az 1092-iki oklevél, melyre Müllenhoff részben támaszkodik (olv. Fejér: Cod. Dipl. Hung. I. 479.), hamisítás. V. ö. Karácsonyi János: A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig, 8. 1. 48. szám.
