Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712

BLEYER JAKAB. Attila konungs. ос bans riki teer 1>а enn aellri son bans Ortnid. ос er bann nu konungr i Erislandi.« *) Többet nem beszél a fűdrekssaga Attilának ezen testvéréről; később azonban egy Blodlen nevű berezeg lép fel benne, a kit a saga ugyan nem mond Attila testvérének, de a ki természetesen senki más, mint a német monda Bloedel-je. Blodlen a nibelungok és hunok harczában esik el és pedig Gernoz kezétől.2) A német monda szintén nem tud semmit testvérviszályról; Etzelnek csak egy testvérét ismeri, Bloedelt, Oláhország fejedelmét,3

) a ki a nibelungok és hunok küzdelmében Dancwart kezétől esik el. Mily viszonyban áll mármost hun-históriánk előadása a történelemhez és a germán mondához ? A történelemmel feltűnő egyezéseket mutat, de eltéréseket is, úgy hogy mondai jellege alig vonható kétségbe. Etelének és Budának egymás mellett való fellépése — mint már említettem — minden bizonynyal a két testvér együttes uralkodásának emlékére vezetendő vissza. Etelének a hunok királyává való választása ebben az alakban — romano more — szemmel láthatólag tudós eredetű, de nem képzelhető másképen, mint hogy a krónikást erre a felfogásra a monda indította, A Jücfrekssagában Attila egyedül hódítja meg Hunországot testvérének segítsége nélkül. Hunország tehát az ő független birtokává lesz, míg testvére Ortniá, atyjuknak birodalmát örökli. A magyar mondában a birodalom azon fele lesz Budáé, mely a Tiszától keletre terül el és a melynek meghódításáról — az egészet a hagyomány aligha tarthatta ősi hun birtoknak — a magyar monda nem tud semmit. Az imént meghódított Pannóniát Etele kapja, vagy — s ez talán inkább felel meg a monda szellemének — Etele megtartja magának. Ha a történelemben Bleda és Attila meg is osztozkodtak a hun birodalmon, — az az osztozkodás, melyről a hun-história beszél, kétségtelenül mondai jellegű. Valószínű, hogy a tiszántúli herczegség, mely a magyar királyságon belül a Xl-ik században keletkezett, valamint maga a viszálykodás is, mely a királyi családban dúlt, éltetőleg hatott a monda eme részletére.4) Budát, mert átlépte birodalmának határát és testvérének Unger kiad. 41. foj. Magyarul : Milias király székhelye Valterborgban volt. Attila király azonban Susam-ot tette meg fővárosává, melyet most Susak-nak (azaz Soest Vesztfáliában) hívnak. Ő a leghatalmasabb király lett . . . Ekkor meghalt Osicf, Attila király atyja, és birodalmát az ő idősebb fia, Ortni<f kapta és ő lett erre Eriesland királya. a) Unger kiad. 386. fej. 3) Ennek mondja a Biterolf, 13058. v. (Dentsches Heldenbuch, I. к.) *) V. ö. Sebestyén id. m. 404. 1.