Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712

742 BLEYF.R JAKAB. foglalta el Attila Hunalandot Milias királytól. A saga és a magyar hagyomány között másféle feltűnő egyezések is találhatók, úgy hogy bizonyos ősrégi rokonság a két elbeszélés közt, mely Hunországnak Attilától való elfoglalásáról szól, nincsen kizárva. A magyar mondával való összefüggést azonban — mint Matthaei *) felteszi — nem tudom a í>icfrekssaga amaz elbeszélésében felfedezni, mely í>úírekr-nek és Attilának Valdemar, Holmgardr (azaz : Oroszország) királya ellen vívott harczairól szól.2) Ez az orosz Valdemar ( Wladimir) történeti személy, ki semmiesetre sem a Balamber szóval való hasonlóság folytán lépett a mondába. A fenti fejtegetések útján tehát a következő eredményekhez jutottunk : A keleti gótoknál mondaszerű traditio képződött, mely a gótoknak a hunok királyától való leigázásáról szólott. Ezt a traditiót a keleti gótok magukkal hozták Pannóniába és részben a mai Fehér megye északkeleti részében lokalizálták, a hol régi síi-halmok, romok stb. a mondaképződést és mondafejlesztést nagyban előmozdították, részben az alsó-ausztriai Tulln vidékén, valószínűleg az ott vívott németavar csata emlékének hatása alatt. Balamber helyébe az Y-ik század második felében Etele és Buda testvérek léptek, úgy azonban, hogy Etele nemsokára testvére fölé kerekedett. Vinithariusra és Athanaricusra a Vl-ik század közepe táján Detreh, vagyis a történeti N. Theodorik következett, de valószínűleg nem közvetlenül, hanem csak Valamer vagy Theodemer után. Veresége következtében Detreh Etele vazallusává lesz, a kinek környezetében ezután tartózkodik. Detrehnek viszonya Eteléhez és a hogyan ebbe jutott, alkalmas arra, hogy a német számkivetési mondára fényt vessen. A keleti gót hagyomány N. Theodoriknak Olaszországba vonulása után is még tovább élt Pannóniában és pedig még hosszabb időn át maguknál a visszamaradt keleti gótoknál, s nagy történeti események hatása alatt önállóan fejlődött tovább. A mire már Etele és Buda neve utalt, azt megerősíti a monda e részének tartalma, t. i. hogy a magyar hun-monda keleti gót eredetű, melyet a magyarok nem ugyan közvetlenül a keleti gótoktól, de mindenesetre Pannóniában vettek át. A hun birodalom megalapításáról szóló magyar monda nem lehet német, nevezetesen bajor eredetű, mert a német hagyományban annak épen csakhogy nyoma található, mely sokkal természetesebben pannóniai hatásból magyarázható, mint meg') Id. ért. 10. 1. a) Unger kiad. 293 és köv. fej.