Századok – 1905

Értekezések - PÓR ANTAL: Jegerndorfi Pál nyitrai főesperes 1350. - I. közl. 693

702 1>ÓR ANTAL. Johannáéit a kikötött 300,000 forint haclisarczot, de csak 25,000 forintos részletekben, vagy 200,000 forintot egyszerre, lefizetik. Hozzávethető ez abból, hogy a pápa Jegerndorii Pál távozta után legott írt a siciliai királyi párnak és Nápoly városa községének, hogy kezességet vállal a fizetség iránt, ha a királyi pár, a nápolyi uemesség és község a fölhatalmazást neki megadják.1

) Lajos király és öcscse, István erdélyi fejedelem, hogy a pápa óhajtását betöltsék és hogy szabad kezet nyerjenek újabb vállalatokra, egyelőre Galiczia és Lodoméria visszafoglalása ügyében, mindenre ráállottak, a mit a szentszék kivánt. De ezen nagylelkű határozatot nem Jegerndorfi Pál vitte Avignonba, sem Begonis Péter,2

) hanem Garai János veszprémi püspök és Wolfhard Ulrik, Mosony, Vas és Sopron vármegyék ispánja és óvári porkoláb. — Ha okát keressük Jegerndorfi Pál mellőzésének, kettőt találunk, mely okok — úgy lehet — együttesen döntöttek ez ügyben. A hazafias párt, melyben Nagy Lajos király teljesen megbízott s a melynek mindenben tanácsát követte, azonképen öcscse István úr, restellették, hogy ily fontos ügyben az országot egy nemrég felkapott idegen képviselje. A királyné, ki iránt fiai engedékeny nagy szeretettel viseltetének, és a ki viszont Jegerndorfi Pált elejteni vonakodott, nehézségeket tett, s így esett, hogy Garai mellé Wolfhard Ulrikot, az imént még a német zsoldosok egyik vezérét társították. De hogy Jegerndorfi Pált is megvigasztalják és mellőzését egyébként is indokolják, kineveztették Karinthiába gurki püspöknek.3) Karinthia az osztrák herczegeknek már akkor tartománya volt; püspöki széke 1351 aug. 26-án, az előbbi püspök, Waldhauser Ulrik halálával üresedett meg.4

) Minthogy pedig a magyar királyi ház ez időben II. Albert osztrák herczeggel benső barátságot tartott, főleg Erzsébet királyné viseltetett jóindulattal a béna Albert herczeg iránt; minthogy továbbá a szentszék a területökön levő püspökségek betöltésénél az uralkodók óhajtása iránt nagyrészint tekintettel volt : való') Theiner id. m. I. 800. 801. 2) Begonis Pétert 1351 deczember 26-án Avignonban találjak, mint ezt а pápához intézett supplieatiója tanúsítja, melyben a szerény férfiú magyarországi úti fáradalmai jutalmául megelégszik egy egri javalialmas kanonoksággal s a zempléni főesperességgel. (Supplicat. Clem. VI. a. X. fol. 57.) 3) Kollányi (Esztergomi kanonokok, 47. 54. 1.) hihetőleg pillanatnyi tévedésből görzi püspöknek teszi meg Jegerndorfi Pált, holott görzi, goricziai egyházmegye a középkorban nem is létezett. 4) Eubel : Hierarchia, I. 280.