Századok – 1905

Értekezések - PÓR ANTAL: Jegerndorfi Pál nyitrai főesperes 1350. - I. közl. 693

700 1>ÓR ANTAL. azon iránynak, mely az özvegy királyné kedvezésével a politikában a magyar befolyást elenyésztetni és a mindinkább becsődülő idegenek hatalmát érvényesíteni törekedett. О ugyan nem volt az első külföldi, a ki magyar ügyekben követséget viselt, sem az első pap, ki idegen létére magyar egyházi javadalmat és királyi adományt nyert, de talán a legelső, a ki belátta, hogy Magyarországon ez iránynak nincs talaja, a miért lemondott a reményről, mely őt a magyar egyházban kecsegtette, túladott a királytól adományozott fekvőségén, eltávozott az országból, és csak a királyi család jóakaratát tartotta fen. hogy előmenetelét másutt biztosítsa. Talán, mert Erzsébet királynét sem helyesen Ítélte meg kezdetben, ki asszony létére nem egyszer tévedett politikai czéljai és eszközei megválasztásában, de miután tévedései kiderültek, azokat beismerte és jóvá tenni iparkodott. Egy év múlva Jegerndorfi Pált ismét Avignonban találjuk, és újra mint Nagy Lajos király követét. Ékkor a béke ügye már igen előrehaladt, közel ért befejezéséhez. Pál főesperes hozta a magyar király levelét ez ügyben, mely a pápának »igen kedves« volt; meg is jutalmazta legott a főesperest, midőn önkéntes elhatározásából (proprio motu) kinevezte boroszlói javadalmas kanonoknak.1) De azért a tárgyalások még mindig folytak. Julius 11-én megint nyoma van, hogy a magyar király követe vagy legalább supplicatiói a pápa kegyes színe elé kerültek. Azért mondom, hegyes színe elé, mert a pápa minden kérelmét teljesítette. E napon eszközölte ki Pál főesperes, hogy Stoemer Deklenus kamini, Eorestoi János szepesi, Istvánfia Miklós egri kanoniát nyertek, Péterfia Mátyás pedig elnyerte a pozsegai kántor-javadalmat.2

) Augusztus 2-án pedig arra >) Supplicat. Clem. VI. а. X. fol. 13. dd. 1351. május 26., ha ugyan a »proprio motu« már akkor is nem olyan frázis volt, melyért külön folyamodni kellett. 8) Supplicat. Clem. VI. a. X. fol. 61. 66. Ugyanezen a napon beterjesztette Jegerndorfi Pál Nagy Lajos király következő kérelmeit : Minthogy Magyarországban s ez ország szomszédságában félhitű (schismatikus) jászok, kunok, pogány és hitetlen tatárok laktak, kiket Nagy Lajos király megtéríttetni, megkereszteltetni, részökre templomokat és plébániákat alapítani, építtetni és javadalmazni akart, arra kérte a szentszéket, hogy e népek a kalocsai vagy más magyar egyházmegyéhez csatoltassanak ; de mert ezeket a népeket a püspöknek, főesperesnek és lelkésznek adandó dézsma tartja főleg vissza a megkeresztelkedéstől, a dézsma alól is fölmentetni kéri őket, annak gondját, hogy papjaik mindamellett tisztességesen megélhessenek, magára vállalván. — Esedezik továbbá Nagy Lajos király, hogy a váczi egyházmegyebeli Palatka (Palota), a veszprémi e. m. Pomáz