Századok – 1905

Értekezések - PÓR ANTAL: Jegerndorfi Pál nyitrai főesperes 1350. - I. közl. 693

JEGERNDORFI PÁL, NYITRAI FŐESPERES. 48 nak, kik Siciliába törtek ; viszont Lajos magyar király a pápa kezére szolgáltatja mindazon erősségeket és területeket, melyeket badai elfoglalva tartanak, lia Johanna királyné ugyanezt cselekszi. (1349 julius elején.) — A pápának tetszettek e békepraeliminárék. de végrehajtani nem bírta azokat, mert a bibornokoknál, kik főleg Périgordi Talleyrandra hallgattak, nehézségekbe ütköztek, Johannánál pedig és férjénél ellenkezésre találtak. A római curia tehát ismét a késlekedés politikájára volt utalva. Nagy Lajos király 1350 elejéig várt, mígnem a pápa újabb kifogásaiból meggyőződött róla, hogy a Guido bíborossal megállapított egyezségnek reá nézve értékes pontjait végrehajtani nem fogják. Laczkfi István nógatására tehát elhatározta, hogy még egyszer személyesen indúl Siciliába és nyomatékot ad szavának. Előbb azonban Jegerndorfi Pál nyitrai főesperest követűi (nuncius) küldötte Avignonba.1) A főesperes legkésőbb márczius elején érkezhetett oda, minthogy az első, kezéhez adott és Erzsébet királynéra czímzett levél, melynek melléklete a bibornokokkal folytatott hosszas tanácskozásoknak volt eredménye, márczius 16-án kelt, ellenben a Nagy Lajos király levelére adott érdemleges válasz április 14-ét viseli keletül, mikoron Nagy Lajos már elindult vala második nápolyi hadjáratára. Föl keli tehát tennünk, hogy Jegerndorfi Pál időközben gyors futárokkal értesítette a magyar királyt az avignoni hangulatról, mert habár egyéb elintézni valója is találkozott, főfeladata mégis a siciliai kérdés állásáról való értesülés szerzése maradt, mely miután elégtelennek találtatott, határozta el magát Nagy Lajos király végleg arra, hogy újra hadat vezet Nápoly ellen. Minthogy pedig Jegerndorfi Pál megítéléséhez ezen első követségében viselt dolgai fölöttébb érdekesek, nem tehetjük, hogy azokat hallgatással mellőzzük. A levélben, melyet YI. Kelemen pápa 1350 márczius 16-án Erzsébet anyakirálynéhoz intézett, hálásan emlékezik meg arról, hogy a szent Cicelléről nevezett biboros, Boulognei Guido gyakori tudósításaiból örömmel értesült, mily őszinte és buzgó híve a királyné a római szentegyháznak és hogy mily hathatósan előmozdította a szentszék nevezett követe törekvéseit. Mindamellett úgy értesül a pápa, noha ezen híreszteléseknek hitelt adni nem akar, hogy fia, Lajos király újra Siciliába készül; kéri tehát a gondos anyát, hogy fiát óvja, tartsa vissza a testi-lelki veszedelmektől, melyek őt Siciliában érhetnék és ') A m. nemzet tört. Szerk. Szilágyi Sándor. III. 208. 49*