Századok – 1905

Történeti irodalom - Ferenczi Zoltán: Deák élete. Ism. Váczy János 660

663 TÖRTÉNETI IRODALOM. kilenczet sorol fel. Az 1861-iki országgyűlés történetében egy helyen a chronologiai adatokban téved. Előadván ugyanis a királyi leirat sejthető tartalmát julius 19-ről, így folytatja: »Augusztus 22-ikén csak jóval 12 óra után nyitotta meg Ghyczy a ház ülését.« Mindenki észreveheti, hogy itt tisztán toll- vagy sajtóhibával van dolga : julius 22-ike helyett. Kölcsey Ferencz halála évében (I. köt. 220. 1.) szintén sajtóhiba az 1834 szám 1838 helyett. Van azonban az életrajzíró felfogására néhány helyen egyéb észrevételünk is. Egyet-kettőt legyen szabad ide iktatnunk. Azt írja Ferenczi Zoltán, hogy »a közvélemény általában sem kedveli az ügyvédpolitikust«, s midőn Deák Ferenczet is Magyarország ügyvédének nevezték, ebben »kicsinylés s az államférfiúi magaslat megtagadása volt kifejezve.« Ez igaz Deák Ferenczre nézve; de általában tudva van, hogy épen 1848 előtt politikusaink legnagyobb része ügyvéd volt, ha szinte nem gyakorolta is az ügyvédséget. Tehát bajosan állítható, hogy a közvélemény ellenök szólt volna vagy szólna jelenleg is. Hiszen Kossuth is ügyvéd volt s tudtunkkal ezt senki sem vette rossz néven tőle. Hogy az ápr. 14-iki függetlenségi nyilatkozat a márczius 4-iki olmüczi manifestum következménye, ezt Ferenczi Zoltán nem akarja megvallani. Hivatkozik ugyan arra, hogy »akkoriban minden magyar úgy tekintette« s hogy »ez volt később is az egyetemes felfogás, midőn az osztrák jogászok április 14-ikét tették a jogvesztés elméleti alapjává«; de mivel az életrajzíró nem vall színt, úgy tetszik, nem hajlandó e felfogásban teljesen osztozni, különben aligha hivatkoznék másokra. Pedig noha a honvédelmi bizottmány megalakulása óta mindinkább észrevehető a vérig sértett nemzetnek a dynastiától való távolodása, mégis a decz. 2-iki s a márcz. 4-iki manifestumok érleltették meg az ápr. 14-iki nyilatkozatot. S mivel a márcz. 4-iki manifestum a jogtagadás terén legmesszebb ment, érthető, hogy e között és ápr. 14-ike között logikai összefüggést keresett a nemzet akkor is és keres ma is. Deák Ferencz politikai felfogásában — úgymond Ferenczi Zoltán — a királynál való félórai kihallgatása (I860 decz. végén) fordulópontot alkot, mert visszanyeri erélyét s egyenesen a dolgok közepébe áll. — Jóllehet hozzáteszi a szerző, hogy Deák Ferencz a kihallgatás alkalmával meggyőződött az uralkodó jóakaratáról, a mi a félreértést némileg gátolja ugyan, mind e mellett a gondolat így kifejezve, nem eléggé szabatos. T. i. lényegére nézve. Az 1859-iki események s az októberi diploma bizonyára fontos hatással voltak Deák Ferencz politikai magatartá-46*