Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság 630

648 VÉGI! KÁLMÁN MÁTYÁS. val. Középnagyságú falusi templom lehetett ; a környéken felkutatott többi templomok méretei szerint talán 8° hosszú, 4° széles, mely tornyával a Tiszán tutajozóknak, hajózóknak olyan látványt nyújthatott, mint ma bármelyik Tisza-menti falu régebbi keletű, dombon emelkedő temploma. Ajtatoskodni a lábai alatt elterülő Bodach falucska (vicus) népe járt beléje. E falucska a hasonló nevű ér partján feküdt. A templom kegyurasági és egyházi földjeit, melyek közvetetlen a templom alatt délkeletnek, a mai dézsmás földeken innen, a Szeghatár irányában terültek el, nevezték Szentgyörgytelek-nek. Ennek a templomnak papja volt Agárdi Mihály és ennek harangozója lakott az említett helyen. Máimaga e két hagyományos helynév is kizárja azt, hogy az apátság itt feküdhetett volna, mert apátság mellett harangozóházról nem lehet szó. Régi telep, hatalmas nagyurak lakása volt Telekháza ; története az itt talált római érem után itélve talán a dák-korig, sőt a csiszolatlan kőkorig visszanyúlhat, mint a többi környékbeli dombé ; azt is megengedem, hogy Anonymus Huhot vezérének a mai Nagy-Ohat melletti szép Földvár-halommal együtt ez a Kis-Ohat nevű hely lakása volt ; amaz a kun pusztaság felé, emez a Tisza felől szolgálván őrhelyül ; szívesen megpihentetem rajta Tas és Szabolcs vezérek honszerző hadait is, mikor a Telekházára látszó drugmai réven »áthajóznak«,2

) de az ohati apátságot még sem helyezhetem ide s ma is megmaradok azon régi véleményem mellett, hogy a Boldogságos Szűz ohati monostora vagy apátsága, és faluja Ohat, a Kócs és Csege közötti nagy út mellett, a mai csegei Nagy-Majorban 3) feküdt, mely, mint a föntebb előadottak alapján kétségtelen, hajdan Ohathoz tartozott. Erveim a következők : Mindenekelőtt »saxa loquuntur.« Nagy-Major hagyománya, mint ez igen gyakori eset, csak a XVIII-ik század elejéig nyúlik vissza. Annyit sikerült róla megtudni, hogy a neoacquistica commissio idejében egy Vay generális kapta. A csegei városházán őrzött 1787 évi s az esztergomi káptalan által hitelesített telekkönyv és határjárati jegyzőkönyv szerint a Vay, Platliy és Balogh családok tűnnek fel csegei, és a Vay család különösen nagymajori birtokosok gyanánt. Egy homályos hagyomány szerint a gróf Forgácsok is bírták valamikor a mai Csegét, kik közül négyen Csege négy fő nagy pusztáján : Kis-Majoron, Nagy-Majoron, Cserepesen és Kecs]) E sokat ócsárolt krónikás szavahihetőségének épen ez a vidék. Szeghalomtól idáig, egyik legszehh bizonyítéka. s) Anonymus 28. fej. 3) Jól megkülönböztetendő az ohati Nagy-Majortól.