Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság 630

AZ OHATI APÁTSÁG. 6.33 tett két kegyurasági jogból való kizárás mellett kapta meg. Az Ohatiak tehát keresztűl-kasúl jártak a Pércsiek földjén, a mi bántotta őket ; az Ohatiaknak meg valószinűleg az fájt, hogy a kegyuraságból, a mi az Anjouk alatt ismét kedvessé és keresetté vált, kizárattak. A hosszas csetepatét végre megunván, 1341 aug. 6-án !) János borsodi főesperes, egri püspöki vicarius előtt, a már akkor özvegy Ohati Istvánné, született Pércsi Ilona úraszony és fia Kolozs, egyezségre léptek Pércsi Márton fiával Miklóssal és ennek Demeter, László, András, Péter és Mihály nevű fiaival olyformán, hogy az Ohatiak Ohat falutól és kivehetőleg ennek temploma. Szent György egyháza nyugati oldaláról a keleti oldalra települtek át. Egy telek helyett ötöt kapott az özvegy és fia Ohati Kolozs, ezenkívül megkapták részöket Szent György egyháza kegyuraságából is, tehát compatronusok lettek. Kaptak ezenkívül egy Arkustelek nevű lakatlan (terra vacua) birtokot, melyben három ekényi2) szántó és egy rét esett. A szántót az Árkusvize osztotta két egyenlő részre. E birtokok, véleményem szerint, Telekházától keletre a Völgyes alatt, a mai Duna-halmon át körülbelül a Kacskó-halomig és Karjú-házig terűitek el. Emiéköket a Telekházától délkeletre eső Ohati-telek tartotta fen máig, és a Kis-Árkus dűlő, mely a Karjú-háztól északkeletre a csegei Nagy-Major tartozéka. Ily módon az Ohatiak nagyanyai részök czímén ősi birtokukat északnyugatról egész a Völgyesig kiterjesztették. Azonban kevés időre, mint látni fogjuk. Legjobban érdekli az ohati monostort az ezen cserét megerősítő, ugyanazon évi szept. 13-án tartott határjárásról szóló jegyzőkönyv,3

) mely kétségbevonhatatlanul igazolja, hogy Ohat falu és Szent György egyháza is, meg a Boldogságos Szűz monostora is más volt s mindkettő más helyen feküdt. Midőn ugyanis a határjárás megtartása végett András ábrányi pap és Ohati Arnold fiai : Mihály, Imre és Tamás, valamint az Egyeki család tagjai és Zomaji4) Kozma az egyezkedőkkel együtt a helyszínen megjelentek, Ohati Kolozs a közeli falvak : Csege, Zám és Kócs népét is meg akarta hívatni, de Pércsi Miklós és fiai ezt nem engedték, »asserentes eosdem homines populäres fore suos adversaries.« Hogy azonban Kolozs jogai ne csorbúlhassanak idővel, kötelezték magokat, hogy »si tractu temporis dicti homines populäres vei forte domini et officiales (t. i. regii, tehát a Kecskés ') Károlyi Okit. I. köt. 97. sz. Karácsonyi János a Váradi Regestrum kiadásában 120—150 holdra tesz egy ekényi földet. 3) Károlyi Okit. I. köt. 98. sz. 4) Puszta, Szoboszló és Zám között ; hajdan Urdögzomaj, ma. Angyalháza. Szoboszló birtoka.