Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság 630

638 VÉGI! KÁLMÁN MÁTYÁS. pontossággal halad a határ a csegei közbirtokossági földek és a mai csegei Nagy-Major határa között egész az Árkus folyóig. De lássuk eddig és tovább is köröskörűi a határt. A határ a Tiszától indul, innét délnek tart a Morina (Mirhás, Mirhó) folyó mellett és a Hatarus nevű helyhez ér. E Hatarus a mai Hatrongyos telep néhány házzal. Itt egy régi Tisza-meder, a tárgyalt korban talán morotvaszerű tó van, mely a mai Yölgyes-tóval félkör alakban kanyarítja körűi a mai Nagy-Majort, Zsembery, Rudolf tanyát és az ohati erdőt. A most említett félköralakú völgyelet északi részének Tölgyere (Tőgyeri) a neve, mely a Völgyesbe szakad. A Hatarus = Hatrongyos épen ennek a partján fekszik. A Hatarustól a határ »megint« keletnek csavarodik (előbb a Morinától a Hatarusig tartott keletnek, a Sulymosfőtől pedig a Morina mentén délnek) és egy Zarrazberch uevű (talán az Orpolya-halmon át a Patahalma nevű, talán Sólyomhalom) helyhez ér, honnét a Feyrtou-hoz (lehet a Völgyes északkeleti nyúlványa) jut, ettől kezdve pedig a Eeyrtou nádjai körűi megint délnek irányúi és az Árkus on (a mai Karjú-ház és Duna-halom között) áthaladva, Deers földje (a mai Derzs-telek) körűi nyugatnak tart és a Zeek nevű helyet éri el (szik van a Meggyes-csárda körűi bőven), honnan Egyek földje és három halom (Meggyes, Földvár, Szeghalom) közelében haladva északnak nyúlik és Hudushalmá-hoz (talán a mai Kenderes-halom) jut, innen pedig Bodachere (ma Bodajcs-ér épen Egyek és a debreczeni Ohat-telek határán) x) körűi halad és a Gelenustov- on meg Zarrazer-en át (talán a mai Szilágy-ér) Herep (ma is Herep-tó) fái felett újra a Tiszához kerül vissza, és felfelé haladva (eundo supra per meatum fluvii) e folyó kanyarulatán eléri az első határjelet és ott véget ér. Ez a határjárás nyugaton ugyan majd mindenütt, de keleten épen nem esik össze a mai Ohat határával, hanem épen a mai csegei Nagy-Major és az alatta fekvő kisebb tanyák területével pótoltatik. Véleményem szerint jórészben ez volt az a fél rész, a melyet Arnold 1318-ban I. Károly király előtt Csépán fiának Mykének adott, de bele esett a Völgyes alatti rész is az Árkus két partján, és Telekháza is, mint alább látni fogjuk. Ohatnak Csege falu felőli most ismertetett keleti határát, ha némi kétség maradna fen, az eddigiekkel kapcsolatban kétségtelenné teszi a már ismert 1248-iki csereszerződés, melynek ide vonatkozó részét Balássy is tárgyalta, noha épen a legfontosabb hely, a Teulgescherethye nevét hiányosan értelmezte. Ez az oklevél nem említi a mai Csege többi tekintélyes ') Egyek ez oldalon fekvő házainak Bodajcs-sor a neve ma is.