Századok – 1905

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Athinai Deák Simon 497

A THIN AI DEÁK SIMON. Athinai Deák Simon mindkét nevéhez később, nem családi örökség útján jutott. Az elsőt származása helye, Athina, a mai Verőcze-megyei Vocin után kapta, mely hajdan a Monoszló nb. Athinaiak, később pedig a Batthyányak birtoka volt; a Deák nevet tudománya adta neki. Lehet, hogy a családjával rokonságban levő Várallyai Szaniszló, illetőleg ennek családja adott neki módot a tanulásra. Iskolái elvégzése után szolgálatba állott s egy ideig Zapolyai János udvarában tartózkodott.1) A család déli szláv eredete vonzó erővel bírt a szlavóniai ifjakra. Itt volt Zermegh János, a később történetíróvá lett hivatalnok, s ide jött Szerémi György is, ez a fecsegő történetíró káplán, a ki azt mondja magáról, hogy Statileo János földije. Zapolyai János királylyá választása után már magasabb hivatalban látjuk Athinait, mert 1528 táján Perényi Péter szolgálatában, mint Patak és Ujhely várak kapitánya működik. Ragaszkodását azonban megőrizte régi ura iránt s nehéz viszonyok közt meg is mutatta. A mily gyorsan került János király kezébe a hatalom, oly gyorsan el is vesztette azt. Budát el kellett hagynia s a Tisza vidékén próbált sereget szervezni, hogy fölvehesse a küzdelmet győzelmes ellenfelével, az ország kisebb részétől királylyá választott Ferdinánddal. 1528-ban húshagyó kedd táján Debreczenből Tokaj irányában vonult seregével; majd Patakhoz ért. Athinai Deák Simon ezt a várat feladta s Ujhelybe vonult. ') Ezen kis életrajz megírásához azt a vázlatot vettük alapúi, mely Verancsics összes munkái I. 153—161. 11. van. Acsády Ignácz ( Verancsics Antal és Szerémi György cz. tanulmányában, Irodalomtört. Közi. 1894. 28. 1.) azt tartja róla, hogy származhatik Verancsicstól, de más valakitől is. Készemről, mivel erdélyi ember írta, mint erre a zárójegyzetben rámutatok, s mivel előadása, stilusa Verancsicsnak más, nem kétes dolgozataira emlékeztet, az ő munkájának tartom. — V. ö. még Csánki: Kőrös megye a XV. században, 49—51. 11. — Istvánffy : Hist. Lib. XVI. 167. 1. SZÁZADOK. 1905. YI. FÜZET. 35